A gazdaságvédelmi akcióterv főbb pontjai

2020. 04. 08., 10:00

„Az euróválság és a migránsválság után most egy vírusválság idejét éljük. Az új gazdaságvédelmi akcióterv nem növeli a kitettségünket, a saját problémánkat magunk akarjuk megoldani” – olvasható a kormány összefoglalójában.

Az április hetedikén bejelentett főbb intézkedések a következők:

  • 75 ezer nyelvvizsga hiányában középfokú végzettséget igénylő munkakörben elhelyezkedett munkavállalót mentesítünk a nyelvvizsga kötelezettség alól, minden hallgatót, aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett.
  • A munkák leállásának idejére a munkabért az állam 3 hónapig 70 százalékban átvállalja, de a kormány azt szeretné, ha a munkavállalók erre az időre is hasznos feladatokat végeznének a munkaadók érdekében.
  • A kutatási és fejlesztési munkakörben dolgozók után 3 hónapra 40 százalékos bértámogatás jár.
  • Csökkennek az adminisztrációs és az adóterhek.
  • A gazdasági élet és a kormány közötti kommunikáció megkönnyítésére vállalkozói információs portál létesült a vali.ifka.hu honlapcímen.
  • A szociális hozzájárulási adó 2 százalékponttal csökken júliustól.
  • Az adóbevallási határidő szeptember 30-ra tolódik.
  • Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerben bevezetjük a biztosíték alóli mentességet.
  • Felgyorsítjuk az áfavisszaigényléseket, normál adózók esetében 75 napról 30 napra, megbízható adózóknál 30 napról 20 napra.
  • Különleges fizetési könnyítések, részletfizetési, fizetéshalasztási és adómérséklési lehetőségek lépnek életbe, a nyomtatványok is egyszerűsödnek.
  • A veszélyhelyzeti időszak mulasztásai miatt az adózói minősítésben az adózókat nem érheti hátrány.
  • A betegszabadság dokumentumait elektronikus másolatban is be lehet nyújtani.
  • A fizetés nélküli szabadságra küldött munkavállalók biztosítási jogviszonya nem szűnik meg.
  • A munkavállalóikat megtartó cégek számára technológiafejlesztésre, környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházásra összesen több százmilliárd forintnyi keretösszeggel jelennek meg pályázatok.
  • A vállalati leállásokra reagálva online képzések kezdődnek távoktatási formában.
  • A képzések tandíjainak 95 százalékát átvállalja az állam, az állást keresők kamatmentes felnőttképzési diákhitelre jogosultak.
  • Az egyetemi hallgatók egyszeri, szabad felhasználású, 500 ezer forint összegű, kamatmentes diákhitelt igényelhetnek.
  • Többletforrásra számíthatnak a vírustól legjobban érintett, Magyarországon nagy hagyományokkal rendelkező ágazatok. Azaz az építőipar, a közlekedés, a logisztika, az idegenforgalom, a kreatív ipar, az egészségipar, és az élelmiszeripar fejlesztési támogatásokban, adócsökkentésben részesül, kedvező hiteleket és tőkeprogramokat kap.
  • A turizmus támogatására az idegenforgalmi adót az év végéig felfüggesztjük. Június végéig a SZÉP-kártya után a szociális hozzájárulási adó 4 százalékra csökken és megemelkedik az összeghatár is. Felújítási és fejlesztési programok is várhatók a területen.
  • Az egészségipar minden eddiginél jelentősebb támogatásban részesül, hogy a belföldi gyógyszer- és eszközgyártók termékei nagyobb arányban jelenjenek meg a magyar egészségügyben.     
  • Támogatásban részesülnek mind az egyetemi, mind a vállalati kutatóintézetek, létrejön az Egészségipari Innovációs Ügynökség.
  • A munkaadók védelmében vállalati likviditást segítő hitelgarancia- és tőkeprogramokat hirdettek, ezek a gazdasági visszaeséstől és a külföldi felvásárlásoktól is megvédhetik a magyar tulajdonú vállalatokat. A kedvező kamatozású vállalati hitelek összege csaknem 2 ezer milliárd forint, 500 milliárd forintos állami garanciavállalással.
  • Meghosszabbodnak a gyermekek otthongondozási díjához (GYOD) kapcsolódó határidők, valamint a tartósan beteg gyermeket nevelő szülők jogosultságai a magasabb összegű családi pótlékra.
  • A tanév vége helyett a vészhelyzet végéhez igazodik az idei jogosultság családi pótlékra.
  • Kedvezően módosulnak a nyugdíj és a nyugdíjszerű ellátások szabályai és határidői is.

kormany.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS