A családi vállalatok optimistábbak

A családi vállalatok optimistábbak
2021. 07. 27., 16:30

A K&H felmérése szerint a következő 3-5 évben a családi vállalkozások majdnem 80 százaléka számít saját cége növekedésére. Ez jóval magasabb arány, mint a „hagyományos” vállalatok esetében. Fejlesztések terén is az élen járnak, nagyjából minden harmadik cég fordította árbevételének több mint 10 százalékát ilyen célokra az elmúlt években.

„A hazai családi vállalatok jelentős gazdasági szerepe miatt a K&H Csoport átfogó kutatást végez, amelyben feltérképezi a szektor aktuális helyzetét. A célunk bemutatni, miben különböznek a családi vállalatok a többiektől és mi a sikerük titka” – magyarázta Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok központ vezetője. „Ez a felmérés része a szektorral folytatott együttműködésünknek. 2016 óta ugyanis minden évben a K&H családi vállalatok kiválósági díjjal ismerjük el a kiemelkedő teljesítményt nyújtó cégek munkáját. Emellett rendszeres szakmai eseményeken biztosítunk lehetőséget kihívásaik megvitatására és tapasztalataik átadására.”

A kutatás szerint a családi vállalatok 65 százaléka várja 3 éves időtávon a gazdaság bővülését, de saját magukban még ennél is jobban bíznak. Az elkövetkező 3–5 évben több mint háromnegyedük számít pénzügyi eredményeik növekedésére (78 százalék), szemben a többi céggel, akiknek mindössze a kétharmada (67 százalék). Az optimista pénzügyi várakozások mellett úgy tűnik, a fejlesztésekben is erősebbek a családi tulajdonú vállalatok. Az elmúlt években ugyanis 28 százalékuk fordította árbevételének átlagosan több mint 10 százalékát fejlesztési célokra, míg a nem családi cégek esetében 13 százalékos arány látható. A következő egy év során pedig főként termelő (32 százalék), informatikai (38 százalék) és innovációs fejlesztésekre (20 százalék) fókuszálnak majd.

Családi marad a vállalkozás?

A kutatás arra is kereste a választ, hogy hol tartanak a családi cégek a generációváltás folyamatában. A K&H családi vállalatok generációváltás index azt vizsgálja, hogy történt-e már generációváltás a cégnél, és hogy mennyire tartják fontosnak ezt az előttük álló feladatot. A mutató 0 és 100 pont közti értéket vehet fel, és jelenleg 43 ponton áll. „Az eredményekből azt látjuk, hogy a generációváltás kérdése annál nagyobb horderejű egy cég életében, minél magasabb az árbevétele” – hangsúlyozta ki Ékes Ákos. Amíg a 2 és 4 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező társaságoknak mindössze 28 százaléka tekintette jelentősnek a témát, addig a 10 milliárd forintnál nagyobb forgalmat generálóknál ez az arány már 59 százalék. Szintén a méret a meghatározó azzal kapcsolatban, hogy történt-e már generációváltás a cég életében: minél nagyobb egy vállalat, annál jellemzőbb, hogy igen.

A K&H augusztus 6-ig várja a családi cégek pályázatait, hogy a K&H családi vállalatok kiválósági díjjal elismerje a családi értékek és sikeres generációváltás, az innováció, társadalmi felelősségvállalás, környezetvédelmi fenntarthatóság, illetve sikeres és hosszú távú stratégia szempontjából kiemelkedő megoldásokat.

Részletek: ide kattintva.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 08., 09:25
Mit ér a jogszabály által biztosított információhoz való jog, ha a munkavállaló a gyakorlatban nem mer élni vele? A bértranszparencia problémája valójában akkor merül fel, amikor egy munkavállaló először teszi fel a kérdést: minek alapján keresek ennyit, és mi indokolja a közöttünk fennálló bérkülönbséget? Ezeket a kérdéseket járja körül dr. Pusztay Petra ügyvéd.
2026-10-08 11:15:26
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fontosnak tartja az igazságos és arányos közteherviselést. Jelentős vagyonnal nagyobb közteherviselési felelősség jár. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott vagyonadó-tervezet jelenlegi formájában történő bevezetését azonban a VOSZ nem támogatja, mindenekelőtt azért nem, mert az veszélyezteti a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS