Háztartási méretű napelemek és tárolók együttes telepítését támogató pályázatot hirdetnek meg a jövő év elején 75 milliárd forintos keretösszeggel – jelentette be az energiaügyi miniszter.
Az a cél, hogy a magyar háztartásoknak továbbra is megérje napelemet telepíteni és saját termelésből fedezni a fogyasztásukat. A bruttó elszámolásba kerülők a beruházáshoz vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, ami a fejlesztési költségek 65 százalékát fedezi – mondta Lantos Csaba csütörtökön Budapesten, a Portfolio.hu szakkonferenciáján.
A napelemek és az akkumulátoros energiatároló rendszerek együttes telepítésével a nappal megtermelt energiát az esti vagy a hajnali időszakban használhatják fel a családok.
A miniszter azt is közölte, hogy a szeptember 7-ig benyújtott igénybejelentés alapján a legkésőbb 2026. január 1-ig megépülő vagy bővülő háztartási méretű naperőművek az üzembe helyezésüktől számított tíz éven át éves szaldó elszámolásban maradnak.
A hálózatfejlesztési beruházások eredményeképpen 2024. január 1-jétől lehetővé válik a tavaly bevezetett átmeneti betáplálási korlátozás feloldása az ország legnagyobb részén, a hálózat 93 százalékán, az érintett fogyasztók 84 százalékénál.
Jelenleg több mint 5200 megawatt (MW) napenergia-kapacitás üzemel Magyarországon, 3200 MW ipari és 2080 MW háztartási méretű, ami összesen két és fél paksnyi termelőkapacitás. Idén már több új kapacitás csatlakozott a hálózatra, mint a tavalyi rekordévben összesen. Az energiaügyi tárca 2030-ig 10-12 gigawatt (GW) beépített kapacitás elérésére számít – ismertette Lantos Csaba.
Paks I. jelenleg az ország átlagfogyasztásának egyharmadát adja, üzemidejét az energiaszuverenitás elérése és a növekvő energiaigények kielégítése érdekében meg kell hosszabbítani. A Paks II. beruházás üzembe állása után a két atomerőmű biztosítja majd az akkori fogyasztás felét – mondta a miniszter. (MTI)
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.