Meg kell erősíteni a magyarországi energiatermelést, mert nem mindig lesz elérhető csövön keresztül a gáz és az olaj – mondta a technológiai és ipari miniszter, aki ennek érdekében az energiaellátást erősítő, hatpontos programot hirdetett.
Erősíteni kell az energiaszuverenitást, diverzifikálni kell az energiaellátást, növelni kell a hazai erőforrások szintjét és a megújuló energiaforrások arányát. Szükség van az energiahálózatok optimalizálására, de kiemelt szempont az energia megfizethetősége is – hangsúlyozta nyitóelőadásában Palkovics László csütörtökön Zalaegerszegen a Greentech, Zöld Energia és Fenntarthatóság Szakkiállítás, Konferencián.
A miniszter szerint „másfél évvel ezelőttig derűsnek tűnt a világ, volt energia”, ma pedig az tűnik a legfontosabb kérdésnek, hogy lehet-e tankolni a benzinkúton és van-e áram a konnektorban. A kormány az új Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) létrehozásával azt is deklarálta, hogy nem adja fel a környezet zöldítésének célját, de válaszokat kell adni a kihívásokkal teli környezetre.
Az energetikai kihívások között említette a miniszter, hogy Magyarország nem túl gazdag energiahordozókban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a környező országok szinte mindegyikével, minden irányból sikerült átjárhatóvá tenni az energiavezetékeket. Hozzátette: új kérdés lett az olajimport, de „az EU embargókérését nem tudjuk támogatni, mert az országot hosszú időre menedzselhetetlenné tenné”.
Emlékeztetett rá, hogy a villamosenergia ára 300 százalékkal emelkedett egy év alatt, amire az 1970-es években volt utoljára példa. A társadalom és az ipar is igényli a klímabarát megoldásokat, azonban például az áram tárolásához akkumulátorra van szükség, ennek előállítása ugyanakkor energia- és vízigényes.
Megemlítette: léteznek olyan innovatív technológiák, amelyekkel eddig nem foglalkoztak, mert nem tűntek fontosnak, de a megváltozott környezetben már szükség lehet rájuk. Ilyennek nevezte például a makói palagázmező kitermelését vagy a lezárt zalai olajkutak újraindítását. Gondolkodni kell, hogy miként lehet évi 1,5 milliárd köbméterről 2,5 milliárdra emelni az éves gázkitermelésünket.
Az energiapolitikát a klímapolitika szempontrendszere is meghatározza, ennek az ellentmondásnak a megfelelő kezelését vagy feloldását is célul tűzte ki az új minisztérium – mondta, és emlékeztetett rá, hogy a régióban Magyarország foglalta először törvénybe a károsanyag-kibocsátás csökkentését, a karbonsemlegesség elérését.
A miniszter szerint a villamosenergia-hálózat fejlesztésére mostanáig nem fordítottak kellő figyelmet, nincs tárolókapacitása sem az országnak, ma már azonban számolni lehet a hidrogénnel mint energiatárolóval és zöld módon előállítható energiaforrással, továbbá szükség van a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítására is.
Jelezte, hogy környezetbaráttá kívánják alakítani a Mátrai Erőművet, ahol 2025-ben leállítanák a lignittel működő blokkokat, de tartaléknak megtartanák. Ezzel együtt hidrogénnel működő erőművet és napelemparkot alakítanának ki. Utóbbi kapcsán megjegyezte azt is, hogy a jövőben a napelemparkok üzemeltetőinek legalább 30 százaléknyi tárolókapacitásról is gondoskodniuk kell.
Magyarország energiaszuverenitásának erősítése érdekében mintegy 16 milliárd eurós beruházásra van szüksége az országnak, és ez a forrás „technikailag rendelkezésre áll”, az „Európai Unióval zajlanak a tárgyalások, hogy mikor juthatunk hozzá” – jegyezte meg Palkovics László.
Kitért arra is, hogy újból foglalkozni kell a „kritikus energiahordozók és nyersanyagok” magyarországi kitermelésének lehetőségeivel. Eddig a technológia drága volt, nem lett volna versenyképes, de mára ez sok esetben megváltozott, továbbá nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hulladékok feldolgozására, mint nyersanyag- és energiaforrásra.
Átadták a jászfényszarui ipari parkban a precíziós motoralkatrészeket gyártó Zhejiang Shuanghuan Driveline magyarországi leányvállalata, az Evoring üzemét.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.