36 milliárd forinttal csökkentette 5 ezer cég rezsiterheit az áramárplafon

2024. 02. 07., 10:10

A kormány a leginkább érintett szektorok vállalkozásainak villamos energia szerződéseiben magasan rögzített árakat szorította kezelhetőbb szintre az áramárplafon tavaly nyári bevezetésével. Júliustól decemberig több mint ötezer cég jutott így a korábbiaknál sokkal olcsóbban áramhoz. A február elejével összesített teljes költségvetési ráfordítás mintegy 36 milliárd forintot tesz ki.

A vállalkozások 2022-ben kiugró árszinten voltak kénytelenek bebiztosítani ellátásukat a tavalyi évre. Működőképességüket ezzel megőrizték ugyan, de drasztikusan megnövekedett energiaköltségeik megnehezítették versenyhelyzetüket – írja szerdai közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM).

A kormány a főtevékenységként feldolgozóiparral, szálláshely-szolgáltatással vagy raktározással (szállítást kiegészítő tevékenységgel) foglalkozó gazdasági társaságok vagy egyéni vállalkozók áramvásárlási szerződésében rögzített árat csökkentette le 2023 második félévére. A jogszabályi beavatkozás nyomán a kedvezményezettek július elsejétől megawattóránként legfeljebb nettó 200 eurós áramárról kaptak számlát.

A kormány az elfogyasztott mennyiségek után, kéthavi követéssel térítette meg 18 energiakereskedő kieső bevételeit. A decemberi felhasználások után február elején fizették ki az utolsóként esedékes összegeket. A teljes hat hónapos időszakra előzetesen mintegy 40 milliárd forint támogatási igényt becsültek a szakemberek. A tényadatok nagyságrendileg igazolták ezt a várakozást, az áramárplafon teljes költsége végül 36 milliárd forint alatt alakult. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 22:15
A Demján Sándor Program összes támogatási eleme elindult, a 8+1 akciópont azt szolgálja, hogy direkt vagy indirekt módon segítsük a kis- és középvállalkozásokat– mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
2025. 03. 18., 15:15
A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. IV. negyedévi adatai alapján a nagyvállalatok közel 80 százaléka úgy számol, hogy meg tudja tartani dolgozóit a következő 12 hónapban, minden tízedik vállalatnál csökkenő létszámmal terveznek. A 10 milliárd forintos árbevételt meghaladó cégeknél a legpesszimistábbak, körükben a 15 százalékpontot is eléri a leépítéssel kalkulálók aránya.
2025-03-17 18:10:00
Az építőanyagok és kivitelezői kapacitások elérhetősége, a kiaknázható támogatási források, a kedvezményes finanszírozási lehetőségek és a várható ártrendek alapján a piacon most van a legjobb pillanat az építkezésre, felújításra az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége szerint.
2025-03-17 11:35:00
A magyarországi munkavállalók 53 százaléka kapott saját bevallása szerint fizetésemelést 2024-ben. Ez alacsonyabb arány a 2023-asnál (61 százalék), de meghaladja a 2022-est (44 százalék). A megkérdezettek idén optimistábbak: míg tavaly a válaszadók 74 százalék, addig idén már 81 százaléka számít valamilyen formában fizetési csomagjának bővülésére, a cégek viszont idén óvatosabbak, mint előző évben – derül ki a Profession.hu friss felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS