A magyar gazdaságnak nincs olyan ágazata, amelyben ne rosszabb eredményt mutatott volna ki a K&H fenntarthatósági indexe, mint egy évvel korábban. „2023 első féléve bizonyosan nem a környezeti lábnyom csökkentésére tett erőfeszítések miatt vonul be a gazdaságtörténetbe” – mondja Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.
Harmadik alkalommal készített részletes felmérést a K&H Csoport a 300 millió forint árbevétel meghaladó cégek körében a fenntarthatósággal kapcsolatos véleményükről és tevékenységükről. A kutatás eredményeiből képzett K&H fenntarthatósági index fél év alatt 40 pontról 38-ra csökkent – visszatért tehát oda, ahol 2022 első félévében, az első felmérés idején is volt.
Az indexet megalapozó kutatás során számos szempontot megvizsgálnak a kutatók, így nézik a vállalati méretet, hogy melyik régióban működik a cég – és természetesen az ágazati bontásokat is. A 2023 első félévi adatok alapján megállapítható, hogy nincs olyan szektora a gazdaságnak, amely kitűnne a többiek közül. Mindegyik ágazatban kis mértékben csökkent az index értéke, a szolgáltatásokat kivéve minden más ágazatban számottevő mértékben.
A kereskedelmi szektor figyelmének középpontjában bizonyosan nem a fenntarthatóság áll: harmadik féléve rendre a legalacsonyabb pontszámot produkálja. Ezúttal a „futottak még” 37 pontos eredményéből dolgozott le további kettőt. Csakúgy, mint az ipar (építőipar), amelyik csak annyival jobb, hogy mindezt 41-es pontos egyéni csúcsáról érte el. A féléve még 42 százalékkal „dobogós” mezőgazdaságban is három ponttal csökkent az index értéke.
Izgalmas részletekre bukkanunk, ha ágazati bontásban összevetjük az indexet alkotó alindexek terén elért eredményeket. A mezőgazdaságban például nem csupán az összeteljesítmény ért el a korábbiaknál rosszabb mutatót, de a fenntarthatósághoz való hozzáállás („attitűd”) alindexe is bezuhant (70 százalékról 63-ra). Igaz, a „mérés és auditálás” 7 százalékot növekedett, de még így is csak a 18 százalékot tudta elérni.
A szolgáltatás jelenleg a „stratégia” alindexben a legtöbb százalékot (35) elért ágazat, míg jelentősen rontott az „attitűd” és a „CSR (Corporate Social Responsibility)” területén. Az ipar és a kereskedelem láthatóan erősített a „CSR” területén, különösen utóbbi. A kereskedelmi ágazatnál ugyanis a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységek „kilőttek” (36 százalékról 49-re).
„Nyilván ezzel kompenzálják az egyébként nem túl jó eredményeiket” – jegyezte meg a K&H fenntarthatósági szakembere, aki bízik abban, hogy egy későbbi, kedvezőbb gazdasági konjunktúra ismét a vállalatok figyelmének középpontjába állítja a fenntarthatóság ügyét.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.