Az Országgyűlés előtt fekvő turisztikai törvénymódosítás egységes szempontok alapján, egytől öt csillagig tartó besorolás alá vonja valamennyi magyarországi szálláshelyet – mondta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója a szervezet hivatalos, szombaton közzétett podcast adásában.
Guller Zoltán hangsúlyozta, a változtatás célja, hogy megbízható minőséget kapjanak a vendégek, függetlenül attól, szállodába, vagy magánszálláshelyre látogatnak.
Az új – több mint tíz országban működő – minősítési rendszer 2022. januárjától indul, a besorolás költségeit pedig a turisztikai ügynökség ingyenesen végzi 2024-ig. A turisztikai ügynökség vezetője szólt arról, a jövő héten elfogadásra váró törvénymódosítás a szálláshelyekhez hasonló online adatszolgáltatást ír elő a vendéglátóhelyeknek és különböző turisztikai attrakciók biztosítóinak is.
Guller Zoltán úgy fogalmazott: szándékuk, hogy a turizmus és vendéglátás irányítása ne intuíciók alapján, hanem – a nyugat-európai, amerikai multinacionális vállalatok mintájára – adatokra támaszkodva történjen.
Az MTÜ vezérigazgatója szólt arról is, hogy a parlament támogatásával jogszabályban rögzíthetik a turisztikailag kiemelt jelentőségű település fogalmát is. Az oltási igazolványnak továbbra is kiemelt szerepe marad az ágazatban, hiszen a koronavírus nem tűnt el. A vezérigazgató abban bízik, hogy Magyarországnak nyárra sikerül elérnie a 6 millió beoltottat, amivel szerinte visszatérhet az emberek korábbi szabadsága. Megjegyezte továbbá, hogy a jelenlegi foglaltsági állapotok alapján talán még a tavalyi nyárnál is erősebb forgalom várható a magyarországi szálláshelyeken. (MTI)
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.