Zero Trust: eljött az intézményesített bizalmatlanság kora?

2022. 11. 22., 16:19

A digitalizáció előretörésével nemcsak a technológia, de a rossz szándékkal tevékenykedő szereplők viselkedése is átalakul. Egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak, és aktív jelenlétük globális kockázati elemként jelenik meg a kibertérben, ezért egyre bonyolultabb rendszerek szükségesek az ellenük való védekezéshez is.

A digitalizáció előretörésével a vállalatok egyre bonyolultabb környezeteket kénytelenek kiépíteni egyrészt azért, hogy versenyképességüket megőrizve megfeleljenek az üzleti igényeknek, másrészt pedig azért, hogy kellőképpen felvértezzék magukat a kiberbűnözés kockázataival szemben. A felkészülés képességét azonban befolyásolja az a tény, hogy a szervezeten belül szükséges átfogó tudás és a rendelkezésre álló naprakész információ mennyisége közötti szakadék egyre szélesebbé válik.

Hiperkonnektivitás: egyszerre lehetőség és kihívás

Ennek a felkészülési folyamatnak az egyik legjellemzőbb tulajdonsága a hiperkonnektivitás, ami egymással több síkon, üzleti funkciók bonyolult szövetébe ágyazott globális IT rendszerek és szereplők ökoszisztémáját jelenti – magyarázza Subert Péter, a Deloitte Magyarország
technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

Van néhány olyan trend, amely a hiperkonnektivitást is befolyásolja. Ezek közül az egyik a globális együttműködés, hiszen a digitális transzformáció alapjaiban befolyásolja munkavégzésünket, mindennapossá vált a határokon átívelő együttműködés, az azonnali kommunikációt lehetővé tévő technológiák széles körű elterjedése.

A globális együttműködésnek köszönhetően elképesztő mértékű az ún. adatvagyon bővülése. A Statista piacelemző cég becslése szerint 2020-ban hozzávetőlegesen 59 ZB (1 zettabyte = egymilliárd terabyte) adat keletkezett (a 2024-re várható érték 149 ZB), vagy került rögzítésre a globális informatikai rendszerekben. Kijelenthetjük tehát, hogy mára gyakorlatilag az adat vált a kereskedelem leginkább keresett „árujává” – mondta Tofán Róbert, a Deloitte Magyarország
technológiai üzletágának szenior szakértője.

A Deloitte kutatásai szerint ugyanakkor világszerte hozzávetőlegesen 2,7 milliárd munkavállalót érintett valamilyen formában a COVID világjárvány, amely felerősítette a digitalizációs folyamatokat. A vállalatoknak egyfelől kötelezettséget, másrészt lehetőséget teremtett munkafolyamataikat újragondolni a távmunka széleskörű alkalmazhatóságát szem előtt tartva.

Figyelembe kell vennünk a különféle, „okos” funkcióval rendelkező adatgyűjtő, érzékelő és feldolgozó eszközök széleskörű elterjedését is, az általuk szolgáltatott adatok alapján keletkező információ mennyiségét, amely fokozott biztonsági elvárásokat támaszt a megszerzett tudás védelme érdekében.

A hiperkonnektivitásban rejlő lehetőségre építve jelennek meg újabb technológiai megoldások (5G, Big Data, Artificial Intelligence, Machine Learning), melyeknek sarkalatos tulajdonsága az adatokhoz jogosultsági alapokon történő hozzáférés biztosítása.

Mit jelent a Zero Trust a gyakorlatban?

A hiperkonnektivitás a lehetőségek mellett kihívásokat is jelent a cégeknek. A Zero Trust, azaz a „Never Trust, Always Verify” elv mentén kialakított IT rendszerek egyik legfontosabb feladata, hogy az örökölt bizalmi viszonyok (Inherited Trust) számának csökkentése és a hiperkonnektivitás minden kihívása mellett megerősítse az informatikai környezet védekezőképességét.

Felhasználói szemszögből nézve egy hagyományos IT környezetben azzal, hogy a felhasználó valamilyen módon csatlakozik a cég magánhálózatához, elérhetővé válik számára több szolgáltatás is, köztük olyanok, amelyekre nem biztos, hogy szüksége van. Ez a kialakítás pedig támadási felületet jelenthet az infrastruktúrában – magyarázza Gselmann Bence, a Deloitte Magyarország technológiai üzletágának szakértője. 

A klasszikus on-premises világban alapvetően hálózati rétegeket védenek a különböző technológiákkal. Ezzel szemben egy modern, felhő alapú architektúrában a Zero Trust elvek mentén az elérendő erőforrás védelme kerül előtérbe. Ezzel párhuzamosan alapvetően megszűnik a bizalom akár olyan rendszerekkel szemben is, melyek az adott erőforrás közvetlen közelében helyezkednek el.

Zero Trust alapú architektúráknál az erőforráshoz hozzáférést igénylő identitása – legyen az akár személy, akár gép – lesz az, amelyet minden lehetséges ponton (hálózat, védelmi szolgáltatás, alkalmazás) részletesen ellenőrizni, kiértékelni és érvényesíteni szükséges.

A Zero Trust helyes bevezetése nemcsak az infrastrukturális elemek (pl. end-to-end titkosítás, legacy elemek mikroszegmentálása, konténerizáció stb.) szemszögéből jelent szemléletváltást, a vállalatoknak az alkalmazások fejlesztésénél is új technológiákat és módszertanokat kell bevetniük (például modern, többfaktoros hitelesítési és autorizációs protokollok, állapotmentes mikroszervizek, API hozzáférések folyamatos ellenőrzése stb.) – tette hozzá Tofán Róbert. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-02-04 14:40:00
A magyar vállalkozásoknak sok problémával kell manapság megküzdeniük, a legrosszabb azonban a bizonytalanság – mondta Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az ATV Start című műsorában.
2023-02-04 14:23:33
Kis csapatunk valamennyi tagja száraz januárt tartott. Nagy kérdés volt, milyen borral indítsuk újra ízlelőbimbóink operációs rendszerét február elején.
2023-02-03 18:13:39
Minden évben az egységes kérelmek mintegy 70 százalékát, megközelítőleg 108 ezer kérelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászainak közreműködésével nyújtják be a gazdálkodók. Idén a jogszabályi változások és az elektronikus közigazgatási rendszer fejlesztése miatt meg kell újítani az ehhez szükséges meghatalmazásokat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

Kis csapatunk valamennyi tagja száraz januárt tartott. Nagy kérdés volt, milyen borral indítsuk újra ízlelőbimbóink operációs rendszerét február elején.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal meghívására 2023. január 30-31. között hazánkba látogatott a finn nukleáris hatóság főigazgatója, Petteri Tiippana, valamint Janne Nevalainen projektigazgató.