Zero Trust: eljött az intézményesített bizalmatlanság kora?

2022. 11. 22., 16:19

A digitalizáció előretörésével nemcsak a technológia, de a rossz szándékkal tevékenykedő szereplők viselkedése is átalakul. Egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak, és aktív jelenlétük globális kockázati elemként jelenik meg a kibertérben, ezért egyre bonyolultabb rendszerek szükségesek az ellenük való védekezéshez is.

A digitalizáció előretörésével a vállalatok egyre bonyolultabb környezeteket kénytelenek kiépíteni egyrészt azért, hogy versenyképességüket megőrizve megfeleljenek az üzleti igényeknek, másrészt pedig azért, hogy kellőképpen felvértezzék magukat a kiberbűnözés kockázataival szemben. A felkészülés képességét azonban befolyásolja az a tény, hogy a szervezeten belül szükséges átfogó tudás és a rendelkezésre álló naprakész információ mennyisége közötti szakadék egyre szélesebbé válik.

Hiperkonnektivitás: egyszerre lehetőség és kihívás

Ennek a felkészülési folyamatnak az egyik legjellemzőbb tulajdonsága a hiperkonnektivitás, ami egymással több síkon, üzleti funkciók bonyolult szövetébe ágyazott globális IT rendszerek és szereplők ökoszisztémáját jelenti – magyarázza Subert Péter, a Deloitte Magyarország
technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

Van néhány olyan trend, amely a hiperkonnektivitást is befolyásolja. Ezek közül az egyik a globális együttműködés, hiszen a digitális transzformáció alapjaiban befolyásolja munkavégzésünket, mindennapossá vált a határokon átívelő együttműködés, az azonnali kommunikációt lehetővé tévő technológiák széles körű elterjedése.

A globális együttműködésnek köszönhetően elképesztő mértékű az ún. adatvagyon bővülése. A Statista piacelemző cég becslése szerint 2020-ban hozzávetőlegesen 59 ZB (1 zettabyte = egymilliárd terabyte) adat keletkezett (a 2024-re várható érték 149 ZB), vagy került rögzítésre a globális informatikai rendszerekben. Kijelenthetjük tehát, hogy mára gyakorlatilag az adat vált a kereskedelem leginkább keresett „árujává” – mondta Tofán Róbert, a Deloitte Magyarország
technológiai üzletágának szenior szakértője.

A Deloitte kutatásai szerint ugyanakkor világszerte hozzávetőlegesen 2,7 milliárd munkavállalót érintett valamilyen formában a COVID világjárvány, amely felerősítette a digitalizációs folyamatokat. A vállalatoknak egyfelől kötelezettséget, másrészt lehetőséget teremtett munkafolyamataikat újragondolni a távmunka széleskörű alkalmazhatóságát szem előtt tartva.

Figyelembe kell vennünk a különféle, „okos” funkcióval rendelkező adatgyűjtő, érzékelő és feldolgozó eszközök széleskörű elterjedését is, az általuk szolgáltatott adatok alapján keletkező információ mennyiségét, amely fokozott biztonsági elvárásokat támaszt a megszerzett tudás védelme érdekében.

A hiperkonnektivitásban rejlő lehetőségre építve jelennek meg újabb technológiai megoldások (5G, Big Data, Artificial Intelligence, Machine Learning), melyeknek sarkalatos tulajdonsága az adatokhoz jogosultsági alapokon történő hozzáférés biztosítása.

Mit jelent a Zero Trust a gyakorlatban?

A hiperkonnektivitás a lehetőségek mellett kihívásokat is jelent a cégeknek. A Zero Trust, azaz a „Never Trust, Always Verify” elv mentén kialakított IT rendszerek egyik legfontosabb feladata, hogy az örökölt bizalmi viszonyok (Inherited Trust) számának csökkentése és a hiperkonnektivitás minden kihívása mellett megerősítse az informatikai környezet védekezőképességét.

Felhasználói szemszögből nézve egy hagyományos IT környezetben azzal, hogy a felhasználó valamilyen módon csatlakozik a cég magánhálózatához, elérhetővé válik számára több szolgáltatás is, köztük olyanok, amelyekre nem biztos, hogy szüksége van. Ez a kialakítás pedig támadási felületet jelenthet az infrastruktúrában – magyarázza Gselmann Bence, a Deloitte Magyarország technológiai üzletágának szakértője. 

A klasszikus on-premises világban alapvetően hálózati rétegeket védenek a különböző technológiákkal. Ezzel szemben egy modern, felhő alapú architektúrában a Zero Trust elvek mentén az elérendő erőforrás védelme kerül előtérbe. Ezzel párhuzamosan alapvetően megszűnik a bizalom akár olyan rendszerekkel szemben is, melyek az adott erőforrás közvetlen közelében helyezkednek el.

Zero Trust alapú architektúráknál az erőforráshoz hozzáférést igénylő identitása – legyen az akár személy, akár gép – lesz az, amelyet minden lehetséges ponton (hálózat, védelmi szolgáltatás, alkalmazás) részletesen ellenőrizni, kiértékelni és érvényesíteni szükséges.

A Zero Trust helyes bevezetése nemcsak az infrastrukturális elemek (pl. end-to-end titkosítás, legacy elemek mikroszegmentálása, konténerizáció stb.) szemszögéből jelent szemléletváltást, a vállalatoknak az alkalmazások fejlesztésénél is új technológiákat és módszertanokat kell bevetniük (például modern, többfaktoros hitelesítési és autorizációs protokollok, állapotmentes mikroszervizek, API hozzáférések folyamatos ellenőrzése stb.) – tette hozzá Tofán Róbert. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-06-21 21:10:27
Az elmúlt napokra jellemző kánikula miatt továbbra is fennáll az erdőtüzek kockázata, ezért a hatóságok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád mellett június 22-től Baranya, Békés, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében is tűzgyújtási tilalmat rendelnek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS