Módosul a szabályozás, enyhül a GDPR-szigor

2025. 05. 26., 16:10

Az Európai Bizottság a GDPR enyhítését tervezi a 750 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek számára, felismerve, hogy a jelenlegi szabályozás aránytalan terhet ró a kisebb vállalkozásokra. A javaslat alapján ezek a cégek főszabály szerint mentesülnének a személyes adatok nyilvántartási kötelezettsége alól, kivéve, ha tevékenységük magas kockázatot jelent az érintettek számára. Az enyhítés célja az adminisztratív terhek csökkentése és a versenyképesség növelése. A legfontosabb tudnivalókat Bartal Iván, az Oppenheim Ügyvédi Iroda partnere foglalta össze.

Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) elfogadását megelőzően már felmerült, hogy a kisvállalkozásokra enyhébb, és könnyebben teljesíthető szabályokat kellene bevezetni. Az elfogadott jogszabályba végül lényegében csak egy ilyen kivétel került be, amely előírta, hogy a 250 főnél kevesebbet foglalkoztató cégeknek nem kell az általuk kezelt adatokról nyilvántartást vezetniük. Mivel azonban ez a kivétel is csak bizonyos feltételek fennállása esetén volt alkalmazható, ez a megoldás nem váltotta ki a kívánt hatást, és nem enyhítette érdemben a kisvállalkozások helyzetét, és mindez végül azt eredményezte, hogy lényegében egy kis betéti társaságnak is ugyanazon szabályoknak kell megfelelnie, mint egy globális médiacégnek – mondja Bartal Iván, az Oppenheim Ügyvédi Iroda partnere.

Jöhet a változás a 750 fő alatti cégek részére

Ezzel kapcsolatban jó hír, hogy az Európai Bizottság a KKV-król szóló legutóbbi éves jelentése alapján felismerte, hogy az ilyen vállalkozások számára az EU jogszabályainak bonyolultsága megnehezíti a piacra lépést, korlátozza a növekedési lehetőségeket, és indokolatlanul magas compliance-költségeket eredményezhet. A Bizottság a napokban ezért számos jogszabály egyszerűsítését, ezáltal a bürokrácia csökkentését, és a kisebb méretű piaci szereplők egyes kötelezettségeinek arányos csökkentését tűzte ki céljául.

Ennek keretében kerülne sor a GDPR egyes szabályainak enyhítésére, a kisebb cégek számára érdemi kivételek megállapítására is. A Bizottság terve alapján a 750-nál kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek főszabály szerint nem lennének kötelesek nyilvántartást vezetni az általuk kezelt személyes adatokról, csak amennyiben az általuk végzett tevékenységek valószínűsíthetően magas kockázattal járnak az érintettek (munkavállalók, ügyfelek) számára, de a nyilvántartási kötelezettség ilyen esetben is csak ezekre a tevékenységekre vonatkozna.

A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a fenti számot el nem érő munkáltatók mentesülnének egy fontos, és a nyilvántartás naprakészségének biztosítása miatt terhes kötelezettségtől, és ezt csak olyan esetben kellene teljesíteniük, ha bizonyos, az érintettek privát szféráját komolyabban érintő tevékenységet folytatnak. Ilyennek minősülhet például a munkavállalók tevékenységének megfigyelése, vásárlási vagy egyéb szokásokról történő profil építése (profilalkotás), a biometrikus vagy genetikai adatok kezelése, helymeghatározási adatok kezelése, kamerás megfigyelés, új technológiák (pl. mesterséges intelligencia) használata az ügyfelek, munkavállalók adatainak kezelése során, például a munkaerőtoborzás, munkahelyi teljesítményértékelés, vagy az ügyfelek vásárlási szokásainak elemzése során.

Ezek végzése esetén egyébként a cégeknek ún. adatvédelmi hatásvizsgálatot is el kell végezniük, és fontos kiemelni, hogy ezt a kötelezettséget a többi egyéb GDPR-ból fakadó követelmény mellett (adatvédelmi alapelvek betartása, jogalapok biztosítása, adatfeldolgozói szerződések megkötése, érintetti jogok gyakorlásának biztosítása stb.) a Bizottság javaslata nem érinti, így ezek a továbbiakban is változatlan formában terhelik majd ezeket a cégeket – jegyzi meg Bartal.

Amennyiben tehát a GDPR a javaslatnak megfelelően módosításra kerül, a 750 fő alatti cégek könnyített feltételekkel tudnak majd megfelelni az adatvédelmi jogszabályi előírásoknak. Hogy mindez mennyiben fogja elősegíteni a Bizottság által kitűzött olyan hangzatos célok megvalósítását, mint a kis, - és középvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, versenyképességük növelése, majd elválik; mindenesetre az enyhítés bevezetése esetén a fenti méret alatti cégeknek érdemes lesz átvilágítaniuk adatkezelési tevékenységüket az esetleges előnyök kiaknázása végett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 20., 11:20
Idén is megkönnyíti a lakáskiadással és ingatlanértékesítéssel kapcsolatos jövedelmek bevallását a NAV kérdés-felelet alapú kitöltési módja, amely tavaly debütált az eSZJA rendszerben. A fejlesztés már több mint 200 ezer magánszemélynek egyszerűsíti az adminisztrációt.
2026. 04. 17., 12:10
Három év után először lassult a cégállomány csökkenése az első negyedévben, de a háttérben nem élénkülés, hanem szerkezeti átrendeződés zajlik. Az alapítások új mélypontra estek, miközben a kényszertörlések száma megugrott, ami arra utal, hogy egyre több vállalkozás nem klasszikus eljárásban, hanem csendben kerül ki a rendszerből.
2026-04-17 19:05:00
A zenga.hu szakértői összegyűjtötték, hogy melyik vízparti települések voltak a legkeresettebbek 2025-ben és 2026 első hónapjaiban, és azt is, hogy hol, mennyibe kerül ma egy ilyen álom.
2026-04-17 13:05:00
A fővárosban továbbra is élénk a kereslet a fedett gépkocsibeállók iránt, ami jelentős áremelkedést eredményezett: a XII. kerületben az átlagár már meghaladta a 10 millió forintot. Vidéken ugyanakkor nem látszik érdemi drágulás, bár a rekorder Kecskemét áraival így is megközelíti a budapesti szintet – derült ki az Otthon Centrum országos elemzéséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.