Módosul a szabályozás, enyhül a GDPR-szigor

2025. 05. 26., 16:10

Az Európai Bizottság a GDPR enyhítését tervezi a 750 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek számára, felismerve, hogy a jelenlegi szabályozás aránytalan terhet ró a kisebb vállalkozásokra. A javaslat alapján ezek a cégek főszabály szerint mentesülnének a személyes adatok nyilvántartási kötelezettsége alól, kivéve, ha tevékenységük magas kockázatot jelent az érintettek számára. Az enyhítés célja az adminisztratív terhek csökkentése és a versenyképesség növelése. A legfontosabb tudnivalókat Bartal Iván, az Oppenheim Ügyvédi Iroda partnere foglalta össze.

Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) elfogadását megelőzően már felmerült, hogy a kisvállalkozásokra enyhébb, és könnyebben teljesíthető szabályokat kellene bevezetni. Az elfogadott jogszabályba végül lényegében csak egy ilyen kivétel került be, amely előírta, hogy a 250 főnél kevesebbet foglalkoztató cégeknek nem kell az általuk kezelt adatokról nyilvántartást vezetniük. Mivel azonban ez a kivétel is csak bizonyos feltételek fennállása esetén volt alkalmazható, ez a megoldás nem váltotta ki a kívánt hatást, és nem enyhítette érdemben a kisvállalkozások helyzetét, és mindez végül azt eredményezte, hogy lényegében egy kis betéti társaságnak is ugyanazon szabályoknak kell megfelelnie, mint egy globális médiacégnek – mondja Bartal Iván, az Oppenheim Ügyvédi Iroda partnere.

Jöhet a változás a 750 fő alatti cégek részére

Ezzel kapcsolatban jó hír, hogy az Európai Bizottság a KKV-król szóló legutóbbi éves jelentése alapján felismerte, hogy az ilyen vállalkozások számára az EU jogszabályainak bonyolultsága megnehezíti a piacra lépést, korlátozza a növekedési lehetőségeket, és indokolatlanul magas compliance-költségeket eredményezhet. A Bizottság a napokban ezért számos jogszabály egyszerűsítését, ezáltal a bürokrácia csökkentését, és a kisebb méretű piaci szereplők egyes kötelezettségeinek arányos csökkentését tűzte ki céljául.

Ennek keretében kerülne sor a GDPR egyes szabályainak enyhítésére, a kisebb cégek számára érdemi kivételek megállapítására is. A Bizottság terve alapján a 750-nál kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek főszabály szerint nem lennének kötelesek nyilvántartást vezetni az általuk kezelt személyes adatokról, csak amennyiben az általuk végzett tevékenységek valószínűsíthetően magas kockázattal járnak az érintettek (munkavállalók, ügyfelek) számára, de a nyilvántartási kötelezettség ilyen esetben is csak ezekre a tevékenységekre vonatkozna.

A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a fenti számot el nem érő munkáltatók mentesülnének egy fontos, és a nyilvántartás naprakészségének biztosítása miatt terhes kötelezettségtől, és ezt csak olyan esetben kellene teljesíteniük, ha bizonyos, az érintettek privát szféráját komolyabban érintő tevékenységet folytatnak. Ilyennek minősülhet például a munkavállalók tevékenységének megfigyelése, vásárlási vagy egyéb szokásokról történő profil építése (profilalkotás), a biometrikus vagy genetikai adatok kezelése, helymeghatározási adatok kezelése, kamerás megfigyelés, új technológiák (pl. mesterséges intelligencia) használata az ügyfelek, munkavállalók adatainak kezelése során, például a munkaerőtoborzás, munkahelyi teljesítményértékelés, vagy az ügyfelek vásárlási szokásainak elemzése során.

Ezek végzése esetén egyébként a cégeknek ún. adatvédelmi hatásvizsgálatot is el kell végezniük, és fontos kiemelni, hogy ezt a kötelezettséget a többi egyéb GDPR-ból fakadó követelmény mellett (adatvédelmi alapelvek betartása, jogalapok biztosítása, adatfeldolgozói szerződések megkötése, érintetti jogok gyakorlásának biztosítása stb.) a Bizottság javaslata nem érinti, így ezek a továbbiakban is változatlan formában terhelik majd ezeket a cégeket – jegyzi meg Bartal.

Amennyiben tehát a GDPR a javaslatnak megfelelően módosításra kerül, a 750 fő alatti cégek könnyített feltételekkel tudnak majd megfelelni az adatvédelmi jogszabályi előírásoknak. Hogy mindez mennyiben fogja elősegíteni a Bizottság által kitűzött olyan hangzatos célok megvalósítását, mint a kis, - és középvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, versenyképességük növelése, majd elválik; mindenesetre az enyhítés bevezetése esetén a fenti méret alatti cégeknek érdemes lesz átvilágítaniuk adatkezelési tevékenységüket az esetleges előnyök kiaknázása végett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 11. 06., 09:45
Átfogó, hosszú távú kereskedelmi stratégia készül, a kormányzat csökkentené a piactorzító intézkedéseket, köztük kivezetné az árrésstopot, és 3 milliárd forintot fordít a vidéki kisüzletek fejlesztésére – többek között ezek hangzottak el a 2026-os Európai Kereskedelem Napján, 2026. november 5-én. A VOSZ által szervezett rendezvénynek az Országház adott otthont.
2026-11-05 16:25:00
A kormány célja, hogy Magyarországon versenyképes, stabil árszínvonalú, fogyasztóbarát kereskedelmi szektor legyen, amelyben a vásárló jó minőségű terméket, valódi választékot, szolgáltatást kap – hangsúlyozta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szervezésében tartott Európai Kereskedelem Napja rendezvényen az Országházban.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS