Online zaklatás: az Internet Hotline segíthet

2022. 09. 07., 19:43

Kiközösítés, befeketítés, személyiséglopás és szexting. Csak néhány fogalom a zaklatás főbb típusai közül. Az online zaklatás olyan jelenség, ami hatalmas sebeket ejthet bárkin, fő elszenvedői mégis a gyerekek – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

Az online zaklatás jellemzően bántó, megalázó üzenetek, hozzászólások küldése az interneten keresztül, de ide soroljuk a kínos képek engedély nélküli közzétételét és a kiskorú felhasználóknak címzett szexuális tartalmú üzeneteket is. A bántalmazási forma legfőbb veszélye, hogy az áldozatokra gyakorolt negatív hatása kevéssé észrevehető, annak fizikai jelei sok esetben nincsenek, vagy már csak megkésve, akár önkárosításon keresztül érzékelhetők. A zaklatás során a zaklató és az áldozat között gyakran egyenlőtlen erőviszony áll fenn a zaklató javára, amely megnyilvánulhat az áldozatról megszerzett bántó információkban, jobb kommunikációs képességekben, de akár munkahelyi vagy iskolai függőségi helyzetben is. Gyakori eset, hogy a zaklató népszerűbb, jobbak a társadalmi kapcsolatai vagy egyszerűen csak hangosabb az online térben.

Az online zaklatás egyedisége, hogy akár egyetlen cselekedettel, de folyamatos üzenetküldéssel is maradandó károkat eredményez. Az online térben egy bántó videó vagy kép posztolása is okozhat áldozattá válást, így akár egy közösségi médiás továbbosztás és/vagy kommentelés is minősülhet zaklató magatartásnak, ha az az áldozat magánéletének, nyugodt életvitelének sérelmét okozza.

Gyakran előfordul, hogy az online zaklatásnak kitett kiskorú vagy felnőtt nem tudja élni a mindennapi megszokott életét, mert a zaklatás hatására megszakadnak szociális kapcsolatai, kiközösítik vagy éppen iskolaváltásra kényszerül. Az elzártság érzése akár súlyos mentális problémákhoz, sőt öngyilkosság elkövetéséhez is vezethet, valamint megnehezítheti az áldozat részéről a segítségkérést is. Pedig van segítség.

Az Internet Hotline-hoz online zaklatás esetén is lehet fordulni

Az Internet Hotline mint tájékoztató és segítségnyújtó szolgálat az „Online zaklatás” kategóriában érkező bejelentések esetén elsősorban technikai segítséggel és általános tanácsokkal támogatja a bejelentőket. 2021-ben a bejelentések 2,6 százaléka érkezett ebben a kategóriában – míg ugyanez az adat 2022 első félévében már 4,4 százalék volt. Az NMHH adatai szerint a bejelentők nagy része feltételezhetően nagykorú volt a vizsgált időszakokban, de az online zaklatáson belül érkezett bejelentések több problémakört is érintettek, így például a kortárs online megfélemlítést (cyberbullying), a feltört közösségimédia-profilokat és az álprofilokat is. Az Internet Hotline munkakapcsolatban áll a nagyobb közösségimédia-platformokkal, mint például a Facebook, az Instagram, a Youtube, a TikTok és a Google munkatársaival is. Az említett szolgáltatók prioritásként kezelik a hotline munkatársaitól érkezett bejelentéseket.

Amit egyszer feltöltünk az internetre, az ott is marad

Általánosságban elmondható, hogy amit egyszer feltöltenek az internetre, az ott is marad (például a sértő képek, videók). A sértő tartalmakkal találkozva az áldozat pedig újból és újból átéli az online zaklatást. Az online kommunikáció során gyakran nincs idő átgondolni a történteket, illetve az áldozatnak nincs ideje kilépni a bántalmazó helyzetből. Egy 2020-ban publikált hazai kutatás alapján az általános iskolások 68,9 százaléka, illetve a középiskolások 72,4 százaléka volt már online zaklatás áldozata.

Az online zaklatás komoly pszichológiai, érzelmi és társadalmi károkat okoz. Az elektronikus kommunikáció miatt a zaklatók nem látják az áldozatok érzelmi reakcióit, ezért könnyebb az adott cselekményt elkövetni a bűntudat érzése nélkül. A zaklatók az internet „távolító hatása” miatt gyakran nem realizálják tettük negatív hatásait az áldozatra nézve, mert azt gondolhatják, hogy egy viszonylag ártalmatlan „csínyben” vesznek csak részt. Pedig az online zaklatásnak súlyos következményei lehetnek az áldozatokra nézve, mint például önbizalom-csökkenés, depresszió, később tudatmódosító szerek fogyasztása vagy agresszió. Szélsőséges esetben a tartós depresszió – megfelelő segítség hiányában – öngyilkossághoz is vezethet. Az online zaklatás áldozatává válás későbbi devianciákhoz, így kriminalitáshoz is vezethet. Sőt, akár az áldozat maga is bántalmazóvá válhat.

Mit tehet az, akit zaklatnak?

Az Internet Hotline a zaklató személlyel fennálló kapcsolat megszakítását, valamint a sérelmezett üzenetekről vagy bejegyzésekről képernyőfotók készítését javasolja a bejelentőknek. A bejelentőnek lehetősége van feljelentést is tenni a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon, amely során fontos, hogy a bizonyítékul szolgáló képernyőfotókat, képernyőmentéseket is magával vigye. A feltételezhetően kiskorú bejelentőket minden esetben arra bátorítják az Internet Hotline munkatársai, hogy beszélgessenek problémájukról egy olyan felnőttel, akiben megbíznak, ám ha erre még nem állnak készen, akkor hívják bátran a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványt a 116-111-es, ingyenesen és anonim módon hívható telefonszámon.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 27., 16:17
Saját honlapján és a népszámlálás internetes oldalán is közzétette az idei cenzus kérdőívének mintáját a Központi Statisztikai Hivatal. A népszámlálási kérdőívet bárki kitöltheti önállóan online, október 1. és 16. között.
2022-09-30 15:22:20
Megnövekedett az érdeklődés a tatabányai központú Komárom-Esztergom megyében található ingatlanok iránt. A legkeresettebb ingatlantípus a családiház, amelyre a vásárlók közel 10 millióval többet költenek átlagosan, mint két évvel ezelőtt.
2022-09-30 14:22:05
Újabb, 10 hektárnál kisebb földterületeket hirdetett meg értékesítésre a Nemzeti Földügyi Központ. A szántókra, rétekre és legelőkre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve lehet elektronikusan vételi ajánlatot tenni.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

A mintegy 300 háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei szerint fejenként 25,2 kg élelmiszert dobunk feleslegesen a szemétbe évente, a leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját pedig továbbra is az ételmaradékok vezetik.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS