Mobiltelefon-használat külföldi nyaraláskor: jó tanácsok az NMHH-tól

Mobiltelefon-használat külföldi nyaraláskor: jó tanácsok az NMHH-tól
2023. 06. 20., 14:22

Tavaly július óta újabb, a fogyasztókat még jobban védő roaming-szabályok vannak érvényben – hívta fel a figyelmet NMHH.

A „Mobilozz úgy, mint otthon” elve 2017 óta érvényes az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban – vagyis az EU-s országokban, Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatók a hazai, előfizetői szerződésben szereplő díjon felül semmilyen többletdíjat nem számíthatnak fel azoknak az előfizetőknek, akik csak időszakosan vesznek igénybe roamingszolgáltatást valamelyik másik EGT-tagállamban. Tipikus ilyen helyzet a nyaralás vagy a külföldi üzleti út, amikor nem kérhetnek többletdíjat a mobilhívások és SMS-ek kezdeményezésért és fogadásáért, valamint az internethasználatért. A roamingrendelet 2022-es felülvizsgálatának köszönhetően 2032-ig továbbra is a belföldön megszokott árakon barangolhatunk, és további új előírások jelentek meg az előfizetők védelme érdekében.

Az NMHH is aktívan részt vett a rendelet felülvizsgálatában, és javaslatára új, előfizetőket védő szabályozást is elfogadtak. Ez azokkal a mobilhálózatokkal kapcsolatos, amelyeket hajókon a nyílt tengeren, vagy repülőgépek fedélzetén utazás közben is tudunk használni, viszont rendszerint nagyon magas díjakat számláznak ezért a szolgáltatók. Mivel ezekre nem vonatkozik a „Mobilozz úgy, mint otthon” elv (akkor sem, ha EU-s tagállamok között utazva csatlakoznak fel rájuk), a roaming rendelet előírja a szolgáltatók részére, hogy minden észszerű lépést tegyenek meg annak érdekében, hogy az előfizető szándéka nélkül ne csatlakozzon fel ezekre a hálózatokra. Az előfizető például külön, ingyenesen kérheti szolgáltatójától az ilyen nem szárazföldi hálózatokra csatlakozás tiltását, és természetesen ezt vissza is vonhatja, ha mégis használni szeretné őket. Ezek a rendelkezések biztosítják, hogy lehetőleg ne fordulhasson elő nem szándékos roamingforgalom és ne keletkezzen magas összegű számla.

Ezek az új szabályok jelentős érdeksérelemtől óvhatják meg az előfizetőket. Ugyanis az előfizető nem csak akkor kapcsolódhat a különlegesen magas díjú hálózatokra, ha már nem elérhető a földi hálózat, hanem ez akár hajóra szállás nélkül, még a kikötőben sétálva is megtörténhet, ha a telefonunk automatikus hálózatválasztásra van állítva, vagyis mindig a legerősebb jelű hálózatra csatlakozik. A kockázatot növeli, hogy az okoseszközök a háttérben folyamatos adatforgalmat generálnak akkor is, ha az előfizető az eszközt tudatosan nem is használja. Az NMHH-hoz érkeztek olyan előfizetői panaszok, hogy repülőn utazva az előfizetők több százezres, akár milliós összegű forgalmat generáltak szándékukon és tudtukon kívül. Előfordult olyan eset is, amikor a panaszos a kikötőben sétálva csatlakozott a műholdas hálózathoz, és azon mintegy négymillió forintos összegű forgalmat generált. Mivel a tiltás nem automatikus, mindenképpen érdemes a szolgáltatónál érdeklődni ezzel kapcsolatban.

Az új roamingszabályozás a szerződéskötésnél is emelte az előfizetők védelmi szintjét. Ezentúl számos többlettájékoztatást bele kell foglalni az előfizetői szerződésbe a roaminggal kapcsolatban, valamint a szolgáltatóknak nyilvános tájékoztatást is közzé kell tenniük. Erősödtek az értesítésekkel kapcsolatos kötelezettségek is. A fogyatékkal élők számára ingyenesen kérhető, automatikus hanghívással kell biztosítani az értesítést SMS helyett.

A szabályozás mellett fontos a fogyasztói tudatosság is: az előfizetők a készülék beállításával, kézi hálózatválasztással, illetve repülő üzemmódba kapcsolással manuálisan megakadályozhatják a szándékolatlan roaming által generált forgalmat.

A szándékolatlan roaming azért fordulhat elő, mert a mobiltelefonok által használt frekvenciák nem állnak meg az országhatároknál, hanem „átlógnak” a szomszédos országokba. Előfordulhat, hogy egy adott helyen nagyobb egy külföldi hálózat térereje, mint a hazai szolgáltatóé. Ilyenkor a telefon – ha automatikus hálózatválasztásra van állítva – átválthat a szomszédos ország hálózatára. Ez különösen nagy bajt okozhat olyan országhatároknál, amelyek nem uniós tagállammal határosak, hiszen ezekben az országokban nem a hazaival megegyező díjszabás érvényesül, hanem jóval magasabb díjak lehetnek érvényben. Így például egy horvátországi nyaralás során előfordulhat, hogy a határ mentén akaratlanul szerb vagy bosnyák hálózatra csatlakozunk, amely sokba kerülhet még a telefon használata nélkül is, hiszen a készüléken a háttérben alkalmazások futhatnak (időjárás, csevegő appok stb.).

Előfizetőként elkerülhetjük az ilyen helyzeteket, ha mobiltelefonunkat kézi hálózatválasztásra állítjuk, és magunk választjuk ki a megfelelő szolgáltatót, illetve – amikor nem használjuk aktívan, ha mobiltelefonunkat nem is, de egyéb kapcsolódni képes eszközeinket (okosóra, tablet) – manuálisan repülő üzemmódba kapcsoljuk. A kézi hálózatválasztás beállításmódját a használati utasításban írják le a gyártók. A szolgáltatók honlapjain vagy ügyfélszolgálatán pedig ellenőrizhetjük az adott országban szerződött partnerszolgáltatók listáját. (NMHH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS