Mobiltelefon-használat külföldi nyaraláskor: jó tanácsok az NMHH-tól

Mobiltelefon-használat külföldi nyaraláskor: jó tanácsok az NMHH-tól
2023. 06. 20., 14:22

Tavaly július óta újabb, a fogyasztókat még jobban védő roaming-szabályok vannak érvényben – hívta fel a figyelmet NMHH.

A „Mobilozz úgy, mint otthon” elve 2017 óta érvényes az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban – vagyis az EU-s országokban, Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatók a hazai, előfizetői szerződésben szereplő díjon felül semmilyen többletdíjat nem számíthatnak fel azoknak az előfizetőknek, akik csak időszakosan vesznek igénybe roamingszolgáltatást valamelyik másik EGT-tagállamban. Tipikus ilyen helyzet a nyaralás vagy a külföldi üzleti út, amikor nem kérhetnek többletdíjat a mobilhívások és SMS-ek kezdeményezésért és fogadásáért, valamint az internethasználatért. A roamingrendelet 2022-es felülvizsgálatának köszönhetően 2032-ig továbbra is a belföldön megszokott árakon barangolhatunk, és további új előírások jelentek meg az előfizetők védelme érdekében.

Az NMHH is aktívan részt vett a rendelet felülvizsgálatában, és javaslatára új, előfizetőket védő szabályozást is elfogadtak. Ez azokkal a mobilhálózatokkal kapcsolatos, amelyeket hajókon a nyílt tengeren, vagy repülőgépek fedélzetén utazás közben is tudunk használni, viszont rendszerint nagyon magas díjakat számláznak ezért a szolgáltatók. Mivel ezekre nem vonatkozik a „Mobilozz úgy, mint otthon” elv (akkor sem, ha EU-s tagállamok között utazva csatlakoznak fel rájuk), a roaming rendelet előírja a szolgáltatók részére, hogy minden észszerű lépést tegyenek meg annak érdekében, hogy az előfizető szándéka nélkül ne csatlakozzon fel ezekre a hálózatokra. Az előfizető például külön, ingyenesen kérheti szolgáltatójától az ilyen nem szárazföldi hálózatokra csatlakozás tiltását, és természetesen ezt vissza is vonhatja, ha mégis használni szeretné őket. Ezek a rendelkezések biztosítják, hogy lehetőleg ne fordulhasson elő nem szándékos roamingforgalom és ne keletkezzen magas összegű számla.

Ezek az új szabályok jelentős érdeksérelemtől óvhatják meg az előfizetőket. Ugyanis az előfizető nem csak akkor kapcsolódhat a különlegesen magas díjú hálózatokra, ha már nem elérhető a földi hálózat, hanem ez akár hajóra szállás nélkül, még a kikötőben sétálva is megtörténhet, ha a telefonunk automatikus hálózatválasztásra van állítva, vagyis mindig a legerősebb jelű hálózatra csatlakozik. A kockázatot növeli, hogy az okoseszközök a háttérben folyamatos adatforgalmat generálnak akkor is, ha az előfizető az eszközt tudatosan nem is használja. Az NMHH-hoz érkeztek olyan előfizetői panaszok, hogy repülőn utazva az előfizetők több százezres, akár milliós összegű forgalmat generáltak szándékukon és tudtukon kívül. Előfordult olyan eset is, amikor a panaszos a kikötőben sétálva csatlakozott a műholdas hálózathoz, és azon mintegy négymillió forintos összegű forgalmat generált. Mivel a tiltás nem automatikus, mindenképpen érdemes a szolgáltatónál érdeklődni ezzel kapcsolatban.

Az új roamingszabályozás a szerződéskötésnél is emelte az előfizetők védelmi szintjét. Ezentúl számos többlettájékoztatást bele kell foglalni az előfizetői szerződésbe a roaminggal kapcsolatban, valamint a szolgáltatóknak nyilvános tájékoztatást is közzé kell tenniük. Erősödtek az értesítésekkel kapcsolatos kötelezettségek is. A fogyatékkal élők számára ingyenesen kérhető, automatikus hanghívással kell biztosítani az értesítést SMS helyett.

A szabályozás mellett fontos a fogyasztói tudatosság is: az előfizetők a készülék beállításával, kézi hálózatválasztással, illetve repülő üzemmódba kapcsolással manuálisan megakadályozhatják a szándékolatlan roaming által generált forgalmat.

A szándékolatlan roaming azért fordulhat elő, mert a mobiltelefonok által használt frekvenciák nem állnak meg az országhatároknál, hanem „átlógnak” a szomszédos országokba. Előfordulhat, hogy egy adott helyen nagyobb egy külföldi hálózat térereje, mint a hazai szolgáltatóé. Ilyenkor a telefon – ha automatikus hálózatválasztásra van állítva – átválthat a szomszédos ország hálózatára. Ez különösen nagy bajt okozhat olyan országhatároknál, amelyek nem uniós tagállammal határosak, hiszen ezekben az országokban nem a hazaival megegyező díjszabás érvényesül, hanem jóval magasabb díjak lehetnek érvényben. Így például egy horvátországi nyaralás során előfordulhat, hogy a határ mentén akaratlanul szerb vagy bosnyák hálózatra csatlakozunk, amely sokba kerülhet még a telefon használata nélkül is, hiszen a készüléken a háttérben alkalmazások futhatnak (időjárás, csevegő appok stb.).

Előfizetőként elkerülhetjük az ilyen helyzeteket, ha mobiltelefonunkat kézi hálózatválasztásra állítjuk, és magunk választjuk ki a megfelelő szolgáltatót, illetve – amikor nem használjuk aktívan, ha mobiltelefonunkat nem is, de egyéb kapcsolódni képes eszközeinket (okosóra, tablet) – manuálisan repülő üzemmódba kapcsoljuk. A kézi hálózatválasztás beállításmódját a használati utasításban írják le a gyártók. A szolgáltatók honlapjain vagy ügyfélszolgálatán pedig ellenőrizhetjük az adott országban szerződött partnerszolgáltatók listáját. (NMHH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 17., 16:17
Az ESG törvény, valamint annak végrehajtási rendelete speciális rendelkezéseket tartalmaz egy vállalkozás közvetlen beszállítóinak átvilágítására, aminek teljesítéséért végső soron az ügyvezetés tartozik felelősséggel – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A törvény közelmúltban megjelent végrehajtási rendeletéből kiderül, mindez milyen feladatokat ró a vállalatokra.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS