Az elmúlt években sokat lehetett hallani arról, hogy a játékosítás végre az a szuperfegyver, amivel minden megoldható, de ezzel egyidőben ennek ellentétéről is sok helyen olvashattunk. Mi az igazság?
Érdemes ilyenkor azt megnézni, hogy vajon akik nyilatkoznak róla, azok valóban részt vettek-e már ilyen projektben (mint tervező, mint lebonyolító, vagy mint résztvevő). Vajon valós tapasztalatokról nyilatkoznak? És ha igen, akkor nem lehet, hogy egyszerűen egy rossz játékosítási megoldásra alapozzák a véleményüket?
Október eleji Internet Hungary-s előadását követően, Fazekas László, a Games for Business marketing vezetője kért fel a témában jártas szakembereket arra, hogy válaszoljanak a leggyakoribb játékosítással szembemenő állításokra.
1. A játékosításnak nincs hatása a való életre, megáll a játék szintjén
„Saját tapasztalatból tudom, hogy ez nincs így. 3 évvel ezelőtt egy céges projekt kapcsán, az volt a célunk, hogy a szakterületünkön belül az egyes csoportok közötti együttműködést erősítsük, egymást jobban megismerjük. Egy belső projektcsapat felvetette, hogy fogjuk meg játékosan a témát. A csapatok természetesen vegyesek voltak, a feladatok pedig mind olyanok, amelyek során muszáj volt kilépni a megszokott kapcsolatrendszerünkből, és nyitni olyanok felé, akiket eddig nem ismertünk annyira. Mindeközben még szakmai témákat is feldolgoztunk együtt, és tanultunk egymástól. A játék nem folytatódott, de a hatása ma is érezhető, születtek új ismeretségek, amik azóta is olajazottabbá teszik a belső működésünket” – Pottok Judit ACC / Co-Founder, Business Coach / Y2Y Business Coaching
„A különbség a játék és a játékosítás között a felhasználás céljában rejlik. Amíg a játék célja megáll a szórakozás szintjén, a játékosítás ezzel szemben az emberi motivációs problémákat hivatott kiküszöbölni, annak érdekében, hogy a felhasználók minél inkább azonosulni tudjanak a vállalati vagy üzleti célokkal. Ily módon a játékosítás egyértelműen hatással lesz a való életre a játékban való részvételen túl is” – Jaxton Cheah / Game Thinking Coach, Gamification Designer & Game Thinking Asia Conference Producer
2. A játékban való versengés és eredmény élménye fontosabb, mint a tudás tényleges megszerzése
„Ott és akkor valóban fontosabb, hiszen pont ezért működik a játékosítás. Nagy baj is lenne, ha a játékosított folyamat kezdetén azzal indítanánk, hogy "ugye mindenkinek tiszta, hogy a tudás megszerzése a cél, és aki nem teljesíti a követelményeket, annak következménye lesz?" Ott öltük meg az egészet” – Pottok Judit ACC / Co-Founder, Business Coach / Y2Y Business Coaching
„A versenyben való részvétel és teljesítés a cél eléréséhez vezető utat jelenti. Az eredmény pedig a tudás elsajátítása” – Jaxton Cheah / Game Thinking Coach, Gamification Designer & Game Thinking Asia Conference Producer
3. A játékosításban alkalmazott teljesítményközpontú értékelés stresszgeneráló tényező
„Biztos előfordulhat ilyen is, mint ahogy az is szorongást okozhat egy tinédzsernek, hogy hányan kedvelik a fotóját az Instagrammon, de pont az a profik dolga, hogy mindezt jól “kalibrálják”, és szükség szerint a témához, illetve szervezeti vagy nemzeti kultúrához is illesszék a versengés mértékét az adott játékban” – Bek-Balla László / Head of Digital & Contact Center / Erste Bank Hungary
„Ez az adott cég hozzáállásán és kultúráján múlik, hogy hogyan jutalmazza az alkalmazottak teljesítését az alapján, hogy mi az, ami működik nekik és hogyan fognak rá reagálni. Egy call-centerben dolgozó kolléga a hívás ideje alapján dolgozik. Egy sales kollégát pedig valószínűleg teljesen más módon fogunk értékelni, mint egy egyészségügyi központ dolgozóját. A kívánt eredményt a testreszabott megközelítéssel érik el” – Allan Cottell / Managing Director / Insights Training and Development
„Azt fontos látni, hogy a játékosított megoldások célja nem az, hogy a feszültséget növeljük, hanem az, hogy a bevonódást érjük el mielőbb. A megszokott környezetből való kimozdítás, bizonyos szintig valakinél stresszt válthat ki, de ez nem olyan mértékű (főleg ha megfelelően van a cégre szabva), hogy problémát okozzon. Egy megfelelően játékosított megoldásban egyébként is lehet hibázni. Nem jár érte fejvesztés. Ez nem generál stresszt. Pont, hogy az ellenkezőjét éri el” – Fazekas László / Head of Marketing / Games for Business
4. A játékosítás alkalmazása elvonja a dolgozók figyelmét a valós munkavégzésről
„Ez rajtunk múlik, hogy milyen célra, milyen időterjedelemben, milyen szabályokkal, keretekkel alkalmazzuk a játékosítást. De az biztos, hogy meg kell bíznunk a kollégáinkban, mindent úgysem tudunk, meg nem is érdemes kontrollálni” – Bek-Balla László / Head of Digital & Contact Center / Erste Bank Hungary
„Azt mindenképpen érdemes tisztázni, hogy a játékosítás többről szól, mint az elköteleződés és a motiváció fokozásáról a vállalti képzések során. Valójában a dolgozók képességeit is fejlesztjük a hatékonyabb munkavégzés érdekében. Abban az esetben hiába maximalizáljuk a motivációt egy játék során különböző nyereményekkel, amennyiben az nem járul hozzá mindennapi munkavégzésükhöz” – Allan Cottell / Managing Director / Insights Training and Development
„Igen. Pont ez a cél. Ki kell mozdítanunk a megszokottból, a munkájából, ahhoz, hogy olyan helyzetbe kerüljön, ahol nyitottabb lesz. Erre persze meg kell találni a megfelelő alkalmat, amiben egy jól felépített megoldás segíteni tud, hiszen meg lehet oldani, hogy akkor használja, amikor ő akarja és ahol ő akarja. Láttunk már nem egyszer olyat, hogy a bevonódás olyan szintű volt, hogy munkaidőn kívül használták a játékosított rendszert, de úgy is meg lehet oldani, hogy naponta 20-30 percet foglalkozzanak vele a kollégák. Ez a rövid, nem munkával töltött idő bőven bele kell, hogy férjen, tekintve, hogy friss kutatási adatok szerint nagyjából 2 órányi hatékony munkavégzésünk van átlagosan egy nap a 8-ból. Az senkinek sem az érdeke hogy egész nap ezzel foglalkozzon” – Fazekas László / Head of Marketing / Games for Business
5. A játékosítás csupán rövid távon alkalmazható, hiszen hosszú távon, mint minden játék, ez is unalmassá válik
„Valóban unalmassá válhat, ezért szükséges időről időre megújítani, elemeiben változtatni, megkérdezni a kollégákat, hogyan tovább. Különösen fontos, hogy a célcsoport igényeit és sajátosságait figyelembe véve alakítsuk ki a játékosított folyamatot, hiszen minden cég, minden munkahelyi közösség más és más, ami az egyik helyen működik, az a másiknál kiveri a biztosítékot” – Pottok Judit ACC / Co-Founder, Business Coach / Y2Y Business Coaching
„A játékosított megoldás akkor működik a legjobban, amikor valós okot adunk a felhasználónak, egy egyértelmű céllal a végén. A tudat, hogy a felhasználó részese egy küldetésnek, segít fenntartani az elköteleződéshez szükséges folyamatos motivációt” – Allan Cottell / Managing Director / Insights Training and Development
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Megérkezett az idei évre tervezett utolsó nukleáris fűtőelem-szállítmány is a Paksi Atomerőműbe, így most 2028 novemberéig elegendő készlettel rendelkezünk az atomerőmű működtetéséhez – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.