Király Gertrúd: A felismerés fontossága az elismeréshez

2018. 11. 07., 11:00

A felismerés sokszor csak egy pillanat műve, és az is biztos, hogy nem tart sokkal hosszabb ideig. Egyfajta rejtély, mégpedig tünékeny. Mi váltja ki? Miért pont az? – a válasz nem egyértelmű. A kérdésekre választ ad Király Gertrúd, Marshall Goldsmith Stakeholder Centered Coach.

Jó hatással van a teljesítményre, mert elismerést von(hat) maga után, ha mások - és itt elsősorban a vezetőkre gondolok – észreveszik, hogy mi történt – olvasható Király Gertrúd blogbejegyzésében a coach-mediator honlapon.

A felismerés, vagyis inkább az abból fakadó elismerés, a vezetői értékelések összefoglalójában jellemzően nem a legmagasabb pontszámokat kapja.

Valahogy a hibákat, a kudarcot gyakrabban sikerül felfedezni.

Mi lehetne a célja a felismerésnek és miért olyan fontos?

1. Segítene megtartani a jó munkavállalókat - és igen, azt is támogatná, hogy nem mindenki van a helyén, vagy alkalmas arra, amit éppen csinál a szervezetben.

2. Azt is támogatná, hogy vezetőként kifejezésre juttassuk, hogy odafigyelünk, törődünk a munkavállalókkal.

Sokat beszélünk az elismerésről, annak fontosságáról és arról is miként, milyen módokon lehet kifejezni a jutalmazáson és a többé-kevésbé sikeres visszajelzéseken túl.

Legyen szó bármelyik verzióról, maga a változás– és elsősorban azt várjuk a háttérben - a felismeréssel kezdődik – mind másnál, mind saját magunknál:

„Valamit mintha másképp csinálnál/csinálnék.”

Ráadásul ez az egyik leggyorsabb módja a változás tudatosításának, és ezzel együtt a megerősítésének is, amikor ki is mondjuk:

„Észrevettem, hogy másképp működsz.”

Majd célszerű után-követni a folyamatot például azzal, hogy

„Mondtad, hogy mit fogsz másképp csinálni és látom, hogy tényleg csinálod.”

Ez már az a fajta elismerés lehet, ami értéket képvisel.

Erőfeszítést teszek valamiért, észreveszik és elismerik, tehát validálják.

Az érem másik oldala, amikor a vezető kap olyan visszajelzést, hogy valamelyik kompetencia, például odafigyelés témában, fejlődhetne és elkezd ezen dolgozni ... és kapja a visszajelzést, hogy érzékelhető a változás.

Az is példamutatás, valamint az elismerésnek egy nagyszerű formája, hogy odamegy azokhoz, akiktől a negatív visszajelzést kapta, és megköszöni, hogy segítettek neki jobb vezetővé válni.

Ezzel nem tartja magánál a babért, hanem osztozik vele az érintettekkel, és egyben kimutatja a megbecsülését is.

Király Gertrúd

executive coach, tréner és gazdasági mediátor

 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS