A munkavállalók több mint 50 százaléka úgy gondolja, ha lenne sok jó példa, akkor egyszerűbb lenne pénzt keresnie, minden tizedik megkérdezett pedig maximálisan egyetért azzal, hogy az önértékelése összefüggésben van a pénztárcájával – derült ki egy friss online kutatásból. Kasza Tamás értékesítési szakértő szerint ennek részben történelmi okai vannak, de a család is óriási szerepet játszik abban, hogy mi alapján ítéljük meg magunkat. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy valakinek hiába van hatalmas vagyona, attól még ugyanúgy lehet átlag alatti az önértékelése.
A szomszéd kertje mindig zöldebb – szól az ismert közmondás, ami hatványozottan is igaz a magyar társadalom egy jelentős részére. Bár a nyugat-európai országokhoz hasonlóan hazánkban is egyre többen eszmélnek rá, hogy nem a vagyon határozza meg egy ember értékét, a versenyszellem még mindig benne van a fejekben, és sok munkavállalót céltalanul csak az visz előre, hogy több pénze legyen másoknál.
Egy friss online kutatásból kiderült, hogy egy 1-től 10-ig terjedő skálán, saját bevallása szerint, minden tizedik válaszadónak teljes mértékben összefüggésben van az önértékelése a bankszámlájával. Figyelemre méltó, hogy nagyjából a megkérdezettek fele érzi inkább úgy, hogy annyit ér, amennyi a pénztárcájában van.
Kasza Tamás értékesítési szakértő a megdöbbentő eredményeket úgy értékelte: az csak egy dolog, hogy kinek mekkora vagyona van, az viszont sokkal többet nyom a latban, hogy ettől hogyan érzi magát.
„Minden második magyar családban jellemző, hogy ha valakinek nincs elég pénze, akkor nullának számít. Ezzel sokszor a nők bántják a férjeiket, valamint a szülők a gyermekeiket, de a leggyakoribb mégis az, amikor a nagymama a vasárnapi ebédnél demotiválja az unokáit. Megkérdezi, mennyit keresett a múlt hónapban, majd a szemére hányja, hogy minek dolgozik az adott munkahelyen, mikor a rokonságban más kevesebb erőfeszítéssel is magasabb fizetést kap” – mondta.
A kérdőív arra is választ adott, hogy a pénzügyi sikereiket leginkább a szűk családdal osztják meg a magyarok. Kasza Tamás szerint ennek történelmi okai vannak, az elmúlt évtizedekben sok nehézségen ment át a nemzet, hol a németektől, hol az oroszoktól kellett tartani. Megjegyezte, tudat alatt is visszük tovább az örökséget, hogy ok nélkül elvehetik tőlünk azt, amiért megdolgoztunk.
Van rá igény, hogy a siker titkát eltanuljuk másoktólA kutatás szerint az rendkívül emberfüggő, hogy ki mennyire mutogatja az otthonát, az új autóját. A közösségi médiában a személyes tartalmak posztolása leginkább azon múlik, hogy milyen pozíciót töltünk be a munkahelyünkön. Ha valaki felsővezető, nem feltétlenül szeretné hergelni a beosztottjait, holott a másik oldalon komoly igény mutatkozik arra, hogy a sikert eltanuljuk másoktól.
A válaszadók több mint fele ugyanis úgy gondolja, ha lenne sok jó példa, akkor egyszerűbb lenne pénzt keresnie.
„Az emberek keresik a motivációt, és alapvetően nem éreznék rosszul magukat attól, ha más sikereinek a kulisszatitkaiba tanulás céljából bepillanthatnának. Rengetegen vágynak kifejezetten arra, hogy fejlődjenek és valahogy kitörjenek a mókuskerékből, amihez viszont tényleg jó mintákra lenne szükség. Magyarországon jelenleg ez még csak gyerekcipőben jár, csak kevés igazán sikeres vállalkozó osztja meg a tapasztalatait a kezdőkkel” – értékelt.
Kasza Tamás 2008 szeptemberében éppen azért hívta életre tréningjét, hogy az önértékelés mestereként, a legnevesebb szakértők bevonásával segítsen elindulni minden érdeklődőnek a helyes úton. Azóta 18 ezren szavaztak neki bizalmat, akik fel akarták venni a felgyorsult világ ritmusát.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.