Bizonytalan gazdasági kilátások, magas infláció, dráguló termékek és szolgáltatások, egekbe szökő kamatok. Ilyen helyzetben érdemes a cégeknek megvizsgálni, hogy a korábbi beruházási tervek még reálisan teljesíthetőek-e.
Amennyiben nem reálisak a beruházási tervek, akkor már csak pár napjuk van lépni a vállalkozások, hogy milliókat spóroljanak a fel nem használt fejlesztési tartalékok után fizetendő kamatok miatt – hívja fel a figyelmet Márton Alexandra, az ICT Európa Finance Zrt. szakmai igazgatója.
A fejlesztési tartalékkal kapcsolatos szabályozásban változás nem történt az előző évhez képest. 2021-től megszűnt a korábbi 10 milliárd forintos korlát, és a társaságok már a 2021. adóévtől az adózás előtti nyereség 100 százalékáig vehetik igénybe ezt az adóalap csökkentést.
Mivel az adóalap kedvezmény egyértelmű célja, hogy a vállalkozás a képzést követő 4 éven belül beruházást valósítson meg, a törvény negatív jogkövetkezményt helyez kilátásba, ha határidőn belül nem, vagy nem teljesen használja fel a társaság a fejlesztési tartalékot.
A jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben a cégek a korábban kitűzött pénzügyi terveiket módosíthatják, egyes beruházásokat elhalaszthatnak, vagy dönthetnek úgy, hogy kisebb mértékben, esetleg egyáltalán nem valósítják meg.
A társasági adó törvény alapján „az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel, kivéve, ha a feloldott rész után a lekötés adóévében hatályos rendelkezés szerint előírt mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat a feloldást követő 30 napon belül megfizeti” - TAO tv. 7. § (15) Azaz lehetőség van a 4 éves határidőn belül korábban visszafizetni a fejlesztési tartalék utáni társasági adót és a késedelmi pótlékot – emeli ki Márton Alexandra.
Ez azt jelenti, amennyiben a cég úgy látja, hogy mégsem tudja megvalósítani a korábbi beruházási terveit, akkor nemcsak a 2018-ban képzett és 2022-ben lejárt fejlesztési tartalékra, hanem akár a 2019-ben vagy későbbi években lekötött fejlesztési tartalékra jutó társasági adót és a késedelmi kamatot is megfizetheti január végéig. A könyvelésben a lekötött tartalék feloldását 2022-ben kell könyvelni, a társasági adót és a késedelmi pótlék összegét is a 2022. adóév terhére kell elszámolni. Bevallani pedig csak a 2022. évi társasági adóbevallás megfelelő sorában kell majd május 31-ig.
Számoljunk azzal, hogy a társaság 2019-ben képzett 100 millió forint fejlesztési tartalékot, amelyet 2023. 12. 31-ig használhatna fel, de a tervek megváltoztak, a beruházás nem fog megvalósulni, így úgy dönt, hogy már korábban, 2022. 12. 31-én feloldja. Ekkor a késedelmi pótlékot a 2019-es bevallás benyújtásának határ idejétől, azaz 2020. 06. 01-től 2022. 12. 31-ig kell számítania és 2023. 01. 31-ig vissza kell fizetnie 9 millió forint társasági adót és 1 984 ezer forint késedelmi pótlékot.
Ezzel a lépéssel a társaság megspórolhatja a 2023. évre jutó késedelmi pótlék összegét, a jelenlegi jegybanki alapkamattal számolva (13+5 százalék) 1 610 ezer forintot – figyelmeztet aszakmai igazgató.
Érdemes tehát, ha eddig nem történt meg, a következő napokban felülvizsgálni a megképzett fejlesztési tartalékok összegét, összevetni azt a jelenlegi beruházási tervekkel, és ha szükséges részben vagy egészben feloldani, a kapcsolódó társasági adót és késedelmi kamatot pedig visszafizetni.
Márton Alexandra
szakmai igazgató
ICT Európa Finance Zrt.
Magyarország sikeresen jelentette be a tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódó beruházásokhoz nyújtható támogatási programját.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.