Hogyan kaphat egy cég 3 havi bértámogatást a kutatás-fejlesztés (K+F) tevékenységet végző munkavállalók számára?

2020. 04. 16., 18:15

Mi minősül kutatás-fejlesztésnek? Milyen követelményeknek kell megfelelni? Mekkora összegről szól a támogatás? A kormányrendeletet a DANUBIA IP Innovációs Tanácsadó Kft. szakértője elemzi.

A támogatás háttere

A magyar kormány összeállította a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire tekintettel gazdaságvédelmi akciótervét, mely terv 5 pillér mentén kívánja a gazdaságot átsegíteni a válságon, és lendületben tartani.

Az akcióterv csomag első, munkahelyvédelmi pillére segítséget ad a vállalatok számára bérköltség átvállalásához. A kormány úgy döntött, hogy a mérnöki, kutatás-fejlesztési munkakörben dolgozók esetében legfeljebb 3 hónap erejéig bértámogatás igényelhető a telephely szempontjából illetékes kormányhivatalnál.

Az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a munkáltató kérelmére a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból bértámogatás nyújthat az innovációs tv.(Itv.) szerinti kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztató munkáltató részére.

A bértámogatás a 2020. március 11. előtt, munkaviszony keretében alkalmazásra került kutató-fejlesztő munkatársak tekintetében igényelhető.

A támogatás legfeljebb három hónapon keresztül, a munkáltató részére havonta utólag kerül kifizetésre, legfeljebb havi 318 920 forint összegben, amennyiben a munkavállaló havi bruttó munkabére 670 000 forint, vagy azt meghaladó értékű. Alacsonyabb munkabér esetén arányosan csökkentett összegű bértámogatás kerül megítélésre.

Fontos, hogy közfinanszírozású kutatóhelyek a támogatás igénybevételére nem jogosultak.

A munkáltatónak a támogatás igénybevételéhez vállalnia kell, hogy a támogatás ideje alatt nem bocsát el munkavállalókat, a bértámogatásban részesülő munkavállalót pedig legalább a támogatás időtartamával megegyező időtartamig tovább foglalkoztatja, mely időszakban nem csökkenthető a munkavállaló bére sem.

A rendelet biztosította lehetőség 2020. április 15-től áll a kutató-fejlesztő munkavállaló(ka)t alkalmazó vállalkozások rendelkezésére.

Bővebb információ a 13/2020 kormányrendeletben található.

Az igénylés módja

A munkáltatók telephelyenként egyetlen igénylést adhatnak be, azaz amennyiben több K+F tevékenységet ellátó munkavállalóra vonatkozóan kíván a munkaadó támogatási igényt beadni, úgy azt telephelyenként tömbösítve kell megtennie. A kérelmet a kormányhivatal 8 napon belül elbírálja.

Amennyiben a kérelmet elutasítják, azt csak egyetlen alkalommal lehet újra benyújtani.

Jelenleg még nem elérhetőek a részletszabályok, így nem tudható, hogy pontosan mit kell tartalmaznia a kérelemnek, és hogyan történik az elbírálás.„Ugyanakkor a korábbi K+F-re irányuló kedvezmények tapasztalatai alapján sejthető, hogy a támogatással összefüggésben kritikus kérdés lesz, hogy mi minősül K+F tevékenységnek, illetve ki minősül kutató-fejlesztő munkavállalónak”ismerteti dr. Molnár István, a DANUBIA IP Kft. ügyvezetője.

A kormányrendelet ez ügyben az Itv. 3. § 15. pontját hivatkozza. Ez azonban mindössze annyit mond, hogy kutató-fejlesztő az a természetes személy (munkavállaló), aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, fejlesztésével vagy ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik, amiből továbbra sem világos, hogy mindezt hogyan lehet majd a gyakorlatban elbírálni.

Ennek biztonságos megítélését szolgálja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által végzett K+F minősítés. A minősítés eredménye egy határozat, amely kimondja, hogy az adott tevékenység kutatás-fejlesztésnek minősül-e, és amennyiben a K+F jelleg megállapítást nyer, azt a későbbiekben minden más hatóságnak is el kell fogadnia. Bár az SZTNH minősítése tevékenységre vonatkozik, az eljárásban nevesítésre kerülnek a tevékenységet végző munkavállalók, így egy pozitív minősítés tartalmazza, hogy adott munkavállalók K+F tevékenységet végeznek, tehát egyértelműen eldöntheti a támogatással kapcsolatos fő kérdést.

A K+F minősítés plusz költségének és idejének vállalását két tényező indokolhatja.

Egyfelől az, hogy biztosíthatja a támogatás megítélését (a K+F jelleg bizonyításával a támogatás odaítélése már csak adminisztratív tényezőkön múlik). Mivel csak kétszer lehet kérelmet benyújtani, ez a szempont különösen fontos lehet, főleg egy második kérelem benyújtásakor.

A másik, hogy a K+F jelleg megállapítása egy gyorsított kormányhivatali elbírálásban nem feltétlenül jelent biztosítékot arra, hogy egy későbbi NAV vizsgálat nem állapíthatja meg az ellenkezőjét. Az SZTNH K+F minősítése erre is megoldást jelenthet.

„A fentiek miatt javasoljuk a cégeknek, hogy végezzék el a K+F minősítést, amennyiben a legcsekélyebb kétségük merül fel, hogy a munkavállaló által végzett tevékenység a kutatás-fejlesztési munkakör kategóriájába tartozik-e” – mondja a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-17 12:10:00
Egyre elterjedtebb utazásszervezési forma az utazási irodáktól független utazási tanácsadás. A hagyományosan ismert, utazási irodák által szervezett utazások és a független utazási tanácsadók tevékenysége között jelentős különbségek vannak, különösen az utazásért való felelősség tekintetében, ezért a Pest Vármegyei Főügyészség vizsgálatot tartott e területen.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS