Ez a következő generációs robot utánozza az emberi mimikát is

Ez a következő generációs robot utánozza az emberi mimikát is
2024. 03. 28., 17:10

Óriási előrelépés lehet az ember-robot interakció fejlődésében az a friss fejlesztésű humanoid fej, ami egy az egyben képes lemásolni az arcon megjelenő humán érzelmi reakciókat, ráadásul olyan sebességgel, mintha az emberrel pontosan egyidőben tenné.

Az antropomorf arcrobot képes megjósolni az ember arcán megjelenő mosolyt, amit így gyakorlatilag a felhasználóval egyidőben reprodukál. A gép-ember interakciót forradalmasító technológia minél emberszerűbbé kívánja tenni a humanoid robotokat, amiket így sokkal könnyebben befogad majd bármilyen közösség, a munkahelyi kollektíváktól a családokig.

A legtöbb robot, ami egyáltalán rendelkezik interakciót segítő arcmimikával, csak azután képes felismerni a humán érzelmeket és reagálni rájuk, hogy az ember már kifejezte azokat, tehát mindig van egy emberi szemlélő számára jól érzékelhető késleltetés, ami nem igazán erősíti a humanoidokba vetett bizalmat. Az ilyen robottechnológiák továbbfejlesztése és felhasználóbarátabbá tétele érdekében a Kolumbiai Egyetem tudósai létrehozták Emot.

Az antropomorf arcot formázó robot 839 ezredmásodperccel képes előre megjósolni egy mosolyt, ezért válaszreakcióként az emberrel egyidejűleg tud mosolygó arcot animálni. Az egyidejű mosolygós viselkedés a kutatók szerint egy lépés afelé, hogy a fizikai humanoid robotok hitelesebbnek és természetesebbnek tűnjenek az emberek számára – állapítja meg a Science Robotics folyóiratban közölt tanulmány.

A robotok verbális kommunikációjának gyors fejlődését a nagyméretű nyelvi modellek teszik lehetővé, de a nonverbális kommunikáció eddig nem tartotta a lépést ezekkel a digitális AI megoldásokkal. Emo segítségével most sikerült demonstrálni, hogy az arckifejezések aprólékosan előre programozottak, kalibráltak és tervezettek, ezáltal teljesen életszerűek lehetnek. A kutatók az érzelmek dinamikus arckifejezésének bővítésére és javítására összpontosítottak, amihez fejlett arc-animatronika, vagyis összetett hardver- és szoftvertervezés szükséges.

„A feladat kettős: először is, egy kifejezően sokoldalú robotarc működtetése komoly mechanikai kihívást jelent, másodszor pedig: olyan arckifejezést kell generálni, hogy a robot természetesnek, időszerűnek és hitelesnek tűnjön” – írják a kutatók.

Emo a csapat korábbi, önmaga arckifejezését modellezni képes robotplatformjának, az Evának a továbbfejlesztett verziója, ami a saját arckifejezésén kívül mára a beszélgetőpartner arckifejezését is előre tudja jelezni, hogy egy pillanat alatt reagáljon rá. A 26 szabadságfokkal rendelkező robot aszimmetrikus arckifejezéseket közvetít, közvetlenül csatlakoztatott mágneseken keresztül, ami nagyban növeli a pontosságát. A szemébe épített nagy felbontású kamerák megkönnyítik számára a vizuális érzékelést és segítik a társalgó fél arckifejezések előrejelzését. Emo nem mellesleg kettős neurális hálózatot alkalmaz, hogy megjósolja mind a saját, mind a beszélgetőpartner arckifejezését, lehetővé téve a valós idejű, együttes mimikát. 23 arckifejezés-motor és három nyakmozgató beépítésével az Evához képest jelentősen javultak az interakciós képességei, míg a továbbfejlesztett inverz modellje ötször gyorsabb motorparancs-generálást tesz lehetővé.

 

„A humán felhasználói elköteleződést elősegítő vagy akadályozó konkrét jellemzők pontos meghatározásával az ilyen visszajelzések felhasználhatók az Emo szociális kommunikációs képességeinek javítására, mind az általános használat, mind pedig a testre szabott alkalmazások, köztük a kultúrák közötti interakciók esetében – így növelve az Emo hasznosságát, hozzáférhetőségét és piacképességét” – magyarázta Rachael E. Jack, a Glasgow-i Egyetem munkatársa.

Gábor János

Főoldali kép: Yuhang Hu - Kolumbiai Egyetem

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS