A Samsung, a Microsoft és az Nvidia is befektet az új humanoid gyártóba

A Samsung, a Microsoft és az Nvidia is befektet az új humanoid gyártóba
2024. 02. 26., 14:10

A legnagyobb technológiai vállalatok és a világ egyik leggazdagabb embere is beszállt a Figure AI finanszírozásába. A startup kifejezetten veszélyes feladatok ellátására fejleszt humanoid robotot.

Mit tudhat egy olyan humanoid, amit befektetésre érdemesnek tartanak a világ legnagyobb technológiai vállalatai és leggazdagabb emberei? A Google korábbi mérnökei által 2021-ben a alapított Figure AI célja olyan robotok létrehozása, amelyek képesek kifejezetten veszélyes, monoton vagy az ember számára túlságosan összetett feladatok ellátására, például a bányászat, az építőipar vagy a katasztrófaelhárítás területén. A mesterséges intelligenciával működő robotok következő generációjának létrehozásáért folyó verseny egyre éleződik, és a Figure AI-ra mind többen fogadnak, amit remekül példáz, hogy alig pár évvel az életre hívása után máris kétmilliárd dollárra értékelik a céget.

A Bloomberg korábbi jelentése szerint a Figure AI (ami a Figure 01 nevű, emberhez hasonló robottal a Boston Dynamics Atlasának legnagyobb vetélytársa lehet) mintegy 675 millió dollárt (kb. 243 milliárd forintot) szedett össze a legutóbbi befektetői körben, olyan személyektől és cégektől, mint Jeff Bezos, a Microsoft, az Nvidia, az OpenAI, az Intel, az LG és például a Samsung. A szerződések végére várhatóan a mai napon tesznek pontot, és ezek értelmében ilyen összegekkel duzzasztják fel a vállalat tőkéjét:
– Bezos, az Amazon korábbi vezérigazgatója és a világ második leggazdagabb embere 100 millió dollárt fektet be, az Explore Investments nevű cégén keresztül,
– 
a Microsoft, ami tavaly óta működik együtt a Figure AI-val, 95 millió dollárral száll be,
– 
az Nvidia és egy Amazonhoz kapcsolódó alap 50-50 millió dollárt költ a startupra,
– 
az OpenAI (ami lényegében egy Elon Muskkal közösen alapított kutatószervezet) 5 millió dollárt invesztál (egyébként az év elején fontolgatták a Figure AI felvásárlását is)
– 
és a technológiai óriások mellett szintén megjelennek a vállalatban nagy kockázati tőkebefektetők, köztük a Parkway Venture Capital, az Align Ventures, az ARK Venture Fund és az Aliya Capital Partners.

A Figure AI szerint a robotja fejlett látási, mozgási, manipulációs és kommunikációs képességekkel fog rendelkezni, miközben képes lesz tanulni a környezetéből vagy interakcióba lépni az emberekkel. A megoldásban hisz a BMW is: az autóipari gigavállalat nemrég arra kötött megállapodást, hogy a startup robotjait a dél-karolinai Spartanburgban található üzemében elkezdjék alkalmazni – egyelőre kísérleti jelleggel.

Bár a Figure AI messze nem az egyetlen humanoid robotokat fejlesztő vállalat, a technológiai ipar legnagyobb neveit vonzotta be; olyanokat, akik az AI robotikában rejlő lehetőségeket az innováció és a növekedés új letéteményesének tekintik. A San Franciscó-i székhelyű startup eddig titkolózott az előrelépésekkel kapcsolatban, de nemrég közölte, hogy 2024-ben már piacra dobná az első robotját – emlékeztet az Interesting Engineering.

Gábor János

Főoldali kép: Figure AI

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS