A Samsung, a Microsoft és az Nvidia is befektet az új humanoid gyártóba

A Samsung, a Microsoft és az Nvidia is befektet az új humanoid gyártóba
2024. 02. 26., 14:10

A legnagyobb technológiai vállalatok és a világ egyik leggazdagabb embere is beszállt a Figure AI finanszírozásába. A startup kifejezetten veszélyes feladatok ellátására fejleszt humanoid robotot.

Mit tudhat egy olyan humanoid, amit befektetésre érdemesnek tartanak a világ legnagyobb technológiai vállalatai és leggazdagabb emberei? A Google korábbi mérnökei által 2021-ben a alapított Figure AI célja olyan robotok létrehozása, amelyek képesek kifejezetten veszélyes, monoton vagy az ember számára túlságosan összetett feladatok ellátására, például a bányászat, az építőipar vagy a katasztrófaelhárítás területén. A mesterséges intelligenciával működő robotok következő generációjának létrehozásáért folyó verseny egyre éleződik, és a Figure AI-ra mind többen fogadnak, amit remekül példáz, hogy alig pár évvel az életre hívása után máris kétmilliárd dollárra értékelik a céget.

A Bloomberg korábbi jelentése szerint a Figure AI (ami a Figure 01 nevű, emberhez hasonló robottal a Boston Dynamics Atlasának legnagyobb vetélytársa lehet) mintegy 675 millió dollárt (kb. 243 milliárd forintot) szedett össze a legutóbbi befektetői körben, olyan személyektől és cégektől, mint Jeff Bezos, a Microsoft, az Nvidia, az OpenAI, az Intel, az LG és például a Samsung. A szerződések végére várhatóan a mai napon tesznek pontot, és ezek értelmében ilyen összegekkel duzzasztják fel a vállalat tőkéjét:
– Bezos, az Amazon korábbi vezérigazgatója és a világ második leggazdagabb embere 100 millió dollárt fektet be, az Explore Investments nevű cégén keresztül,
– 
a Microsoft, ami tavaly óta működik együtt a Figure AI-val, 95 millió dollárral száll be,
– 
az Nvidia és egy Amazonhoz kapcsolódó alap 50-50 millió dollárt költ a startupra,
– 
az OpenAI (ami lényegében egy Elon Muskkal közösen alapított kutatószervezet) 5 millió dollárt invesztál (egyébként az év elején fontolgatták a Figure AI felvásárlását is)
– 
és a technológiai óriások mellett szintén megjelennek a vállalatban nagy kockázati tőkebefektetők, köztük a Parkway Venture Capital, az Align Ventures, az ARK Venture Fund és az Aliya Capital Partners.

A Figure AI szerint a robotja fejlett látási, mozgási, manipulációs és kommunikációs képességekkel fog rendelkezni, miközben képes lesz tanulni a környezetéből vagy interakcióba lépni az emberekkel. A megoldásban hisz a BMW is: az autóipari gigavállalat nemrég arra kötött megállapodást, hogy a startup robotjait a dél-karolinai Spartanburgban található üzemében elkezdjék alkalmazni – egyelőre kísérleti jelleggel.

Bár a Figure AI messze nem az egyetlen humanoid robotokat fejlesztő vállalat, a technológiai ipar legnagyobb neveit vonzotta be; olyanokat, akik az AI robotikában rejlő lehetőségeket az innováció és a növekedés új letéteményesének tekintik. A San Franciscó-i székhelyű startup eddig titkolózott az előrelépésekkel kapcsolatban, de nemrég közölte, hogy 2024-ben már piacra dobná az első robotját – emlékeztet az Interesting Engineering.

Gábor János

Főoldali kép: Figure AI

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS