10 év után robot oldotta meg a Fukusimai atomerőmű átvizsgálását

10 év után robot oldotta meg a Fukusimai atomerőmű átvizsgálását
2023. 11. 07., 17:10

A katasztrófa helyszínén dolgozó csapatot a Boston Dynamics robotkutyája, Spot segíti eljutni olyan zugokba is, amelyek átvizsgálása létkérdés, de emberek valószínűleg nem élnék túl az ottani körülményeket.

A Fukusimai atomerőmű maradványainak felmérésén és jövőjének megtervezésén dolgozó szakemberek robot bevetésével próbálják átvizsgálni a 2011-es reaktorbaleset óta feltáratlan területeket. Ma is vannak olyan helyiségek, amelyek elzáródtak, a szakembereknek pedig fogalmuk sincs, mi várna rájuk a túloldalon. Mivel szóba sem kerülhet, hogy humán erővel tegyenek kísérletet az ismeretlen vagy veszélyes helyszínek átkutatására, Spot, a Boston Dynamics robotikai vállalat büszkesége támogatja a munkát.

A leszerelésen dolgozó csapat 2022-ben kezdte el Spot segítségével gyűjteni az adatokat. A négylábú robot videót készít, sugárdózist mér vagy akár mintát vesz a törmelékből a későbbi laboratóriumi vizsgálatokhoz. És éppen ezért választották a Boston Dynamics termékét: olyan robotra volt szükség, ami nehéz terepen is jól navigál, akár jelentős súlyt képes cipelni, ajtókat nyit ki és zár be, illetve mintavétellel segíti az elemzést – magyarázta Koji Watanabe, a Tokyo Power Technology Atomerőmű-leszerelési Osztályának csoportvezetője.

„[A feladat] egy robot számára is igen magasra teszi a lécet, de Spot egyedülálló képességeinek köszönhetően előnybe került a csapat által használt más eszközökkel, köztük lánctalpas és kerekes robotokkal szemben” – mondta Brad Bonn, a Spot nukleáris programjainak vezetője.

Megfelelő robot nélkül nem is menne

A Fukusimai atomerőmű teljes leszerelése várhatóan több évtizedet vesz igénybe. A helyszín emberi feltárása rendkívül veszélyes és lassú, hiszen csak nagyon magas szintű óvintézkedések mellett (vagy még úgy sem) lehetséges. A munkások nehéz védőfelszerelést viselnek és szigorú korlátozások betartásával is csak nagyon kevés időt tölthetnek a radioaktív területeken.

Az erőmű legrosszabb területeit LD50-es vagy annál magasabb értékkel jelölik, ami azt jelenti, hogy a 30 napos kitettség esetén minden második ember számára halálos lenne a sugárterhelés. Ilyen területekre emberek egyáltalán nem, csak robotok léphetnek be, de még számukra is komoly kihívásokat tartogat a terep. Nem mindegy, milyen mobilitással (lánctalpakkal, kerekekkel vagy lábakon) közlekedik, hiszen az általuk felkavart por és törmelék potenciális sugárfertőzést okozna a kezelőszemélyzet tagjainál.

A helyszíni sugárzás zavarhatja továbbá az elektronikus rendszereket, megakaszthatja a logikai áramkörök működését, vagy egyszerűen fizikai károkat okozhat a rendszerekben. Mielőtt tehát Spot a helyszínre utazott, a Boston Dynamics szélsőséges körülmények között tesztelte, hogy a robot biztosan tolerálja-e a nagy sugárdózist.

Spot meglehetősen összetett feladatokat hajt végre Fukusimában. Használják a katasztrófa okainak és következmények vizsgálatára, a leszerelési műveletek szimulálására és egy leszerelési archívum létrehozása. A robot egy lidar-berendezést használt a pontfelhőadatok gyűjtésére, egy felszerelt kamerát a videókészítésre, illetve robotkart a minták gyűjtésére, akadályok elhárítására és rádió adóvevő-hálózat telepítésére.

Az operátorok biztonságos távolságból irányítják, de Spot autonóm képességei így is nagyon nagy szerepet kapnak: minden lépését önállóan tervezi meg és hajtja végre, így a kezelőknek elég megadni az irányt, amerre haladni szeretnének vele. A karja nagyrészt szintén önállóan nyitja-zárja az ajtókat, ami sokkal gyorsabbá teszi más megfogó karokkal szemben. Elég rámutatni a kilincsre, meg arra, hogy az ajtó melyik oldalán van a zsanér – a többit Spot magától elvégzi. A folyamat összességében akár 10-20-szor gyorsabb, mint más eszközökkel – állapítja meg a The Robot Report.

Bár a terület feltárását Spot segítségével tulajdonképpen elvégezték, a robot szerepet kaphat a későbbi leszerelési munkálatokban is - mutatott rá Bonn. A lidar-szkennelés szerinte a továbbiakban is hasznos lehet, de arra szintén alkalmas, hogy kisebb törmelékdarabokat elmozgatva utat vágjon nagyobb robotok számára, amelyek a nehéz takarítási munkákat végezhetik el a helyszínen.

Gábor János

Főoldali kép: Boston Dynamics

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS