A katasztrófa helyszínén dolgozó csapatot a Boston Dynamics robotkutyája, Spot segíti eljutni olyan zugokba is, amelyek átvizsgálása létkérdés, de emberek valószínűleg nem élnék túl az ottani körülményeket.
A Fukusimai atomerőmű maradványainak felmérésén és jövőjének megtervezésén dolgozó szakemberek robot bevetésével próbálják átvizsgálni a 2011-es reaktorbaleset óta feltáratlan területeket. Ma is vannak olyan helyiségek, amelyek elzáródtak, a szakembereknek pedig fogalmuk sincs, mi várna rájuk a túloldalon. Mivel szóba sem kerülhet, hogy humán erővel tegyenek kísérletet az ismeretlen vagy veszélyes helyszínek átkutatására, Spot, a Boston Dynamics robotikai vállalat büszkesége támogatja a munkát.
A leszerelésen dolgozó csapat 2022-ben kezdte el Spot segítségével gyűjteni az adatokat. A négylábú robot videót készít, sugárdózist mér vagy akár mintát vesz a törmelékből a későbbi laboratóriumi vizsgálatokhoz. És éppen ezért választották a Boston Dynamics termékét: olyan robotra volt szükség, ami nehéz terepen is jól navigál, akár jelentős súlyt képes cipelni, ajtókat nyit ki és zár be, illetve mintavétellel segíti az elemzést – magyarázta Koji Watanabe, a Tokyo Power Technology Atomerőmű-leszerelési Osztályának csoportvezetője.
„[A feladat] egy robot számára is igen magasra teszi a lécet, de Spot egyedülálló képességeinek köszönhetően előnybe került a csapat által használt más eszközökkel, köztük lánctalpas és kerekes robotokkal szemben” – mondta Brad Bonn, a Spot nukleáris programjainak vezetője.
A Fukusimai atomerőmű teljes leszerelése várhatóan több évtizedet vesz igénybe. A helyszín emberi feltárása rendkívül veszélyes és lassú, hiszen csak nagyon magas szintű óvintézkedések mellett (vagy még úgy sem) lehetséges. A munkások nehéz védőfelszerelést viselnek és szigorú korlátozások betartásával is csak nagyon kevés időt tölthetnek a radioaktív területeken.
Az erőmű legrosszabb területeit LD50-es vagy annál magasabb értékkel jelölik, ami azt jelenti, hogy a 30 napos kitettség esetén minden második ember számára halálos lenne a sugárterhelés. Ilyen területekre emberek egyáltalán nem, csak robotok léphetnek be, de még számukra is komoly kihívásokat tartogat a terep. Nem mindegy, milyen mobilitással (lánctalpakkal, kerekekkel vagy lábakon) közlekedik, hiszen az általuk felkavart por és törmelék potenciális sugárfertőzést okozna a kezelőszemélyzet tagjainál.
A helyszíni sugárzás zavarhatja továbbá az elektronikus rendszereket, megakaszthatja a logikai áramkörök működését, vagy egyszerűen fizikai károkat okozhat a rendszerekben. Mielőtt tehát Spot a helyszínre utazott, a Boston Dynamics szélsőséges körülmények között tesztelte, hogy a robot biztosan tolerálja-e a nagy sugárdózist.
Spot meglehetősen összetett feladatokat hajt végre Fukusimában. Használják a katasztrófa okainak és következmények vizsgálatára, a leszerelési műveletek szimulálására és egy leszerelési archívum létrehozása. A robot egy lidar-berendezést használt a pontfelhőadatok gyűjtésére, egy felszerelt kamerát a videókészítésre, illetve robotkart a minták gyűjtésére, akadályok elhárítására és rádió adóvevő-hálózat telepítésére.
Az operátorok biztonságos távolságból irányítják, de Spot autonóm képességei így is nagyon nagy szerepet kapnak: minden lépését önállóan tervezi meg és hajtja végre, így a kezelőknek elég megadni az irányt, amerre haladni szeretnének vele. A karja nagyrészt szintén önállóan nyitja-zárja az ajtókat, ami sokkal gyorsabbá teszi más megfogó karokkal szemben. Elég rámutatni a kilincsre, meg arra, hogy az ajtó melyik oldalán van a zsanér – a többit Spot magától elvégzi. A folyamat összességében akár 10-20-szor gyorsabb, mint más eszközökkel – állapítja meg a The Robot Report.
Bár a terület feltárását Spot segítségével tulajdonképpen elvégezték, a robot szerepet kaphat a későbbi leszerelési munkálatokban is - mutatott rá Bonn. A lidar-szkennelés szerinte a továbbiakban is hasznos lehet, de arra szintén alkalmas, hogy kisebb törmelékdarabokat elmozgatva utat vágjon nagyobb robotok számára, amelyek a nehéz takarítási munkákat végezhetik el a helyszínen.
Gábor János
Főoldali kép: Boston Dynamics
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.