10 év után robot oldotta meg a Fukusimai atomerőmű átvizsgálását

10 év után robot oldotta meg a Fukusimai atomerőmű átvizsgálását
2023. 11. 07., 17:10

A katasztrófa helyszínén dolgozó csapatot a Boston Dynamics robotkutyája, Spot segíti eljutni olyan zugokba is, amelyek átvizsgálása létkérdés, de emberek valószínűleg nem élnék túl az ottani körülményeket.

A Fukusimai atomerőmű maradványainak felmérésén és jövőjének megtervezésén dolgozó szakemberek robot bevetésével próbálják átvizsgálni a 2011-es reaktorbaleset óta feltáratlan területeket. Ma is vannak olyan helyiségek, amelyek elzáródtak, a szakembereknek pedig fogalmuk sincs, mi várna rájuk a túloldalon. Mivel szóba sem kerülhet, hogy humán erővel tegyenek kísérletet az ismeretlen vagy veszélyes helyszínek átkutatására, Spot, a Boston Dynamics robotikai vállalat büszkesége támogatja a munkát.

A leszerelésen dolgozó csapat 2022-ben kezdte el Spot segítségével gyűjteni az adatokat. A négylábú robot videót készít, sugárdózist mér vagy akár mintát vesz a törmelékből a későbbi laboratóriumi vizsgálatokhoz. És éppen ezért választották a Boston Dynamics termékét: olyan robotra volt szükség, ami nehéz terepen is jól navigál, akár jelentős súlyt képes cipelni, ajtókat nyit ki és zár be, illetve mintavétellel segíti az elemzést – magyarázta Koji Watanabe, a Tokyo Power Technology Atomerőmű-leszerelési Osztályának csoportvezetője.

„[A feladat] egy robot számára is igen magasra teszi a lécet, de Spot egyedülálló képességeinek köszönhetően előnybe került a csapat által használt más eszközökkel, köztük lánctalpas és kerekes robotokkal szemben” – mondta Brad Bonn, a Spot nukleáris programjainak vezetője.

Megfelelő robot nélkül nem is menne

A Fukusimai atomerőmű teljes leszerelése várhatóan több évtizedet vesz igénybe. A helyszín emberi feltárása rendkívül veszélyes és lassú, hiszen csak nagyon magas szintű óvintézkedések mellett (vagy még úgy sem) lehetséges. A munkások nehéz védőfelszerelést viselnek és szigorú korlátozások betartásával is csak nagyon kevés időt tölthetnek a radioaktív területeken.

Az erőmű legrosszabb területeit LD50-es vagy annál magasabb értékkel jelölik, ami azt jelenti, hogy a 30 napos kitettség esetén minden második ember számára halálos lenne a sugárterhelés. Ilyen területekre emberek egyáltalán nem, csak robotok léphetnek be, de még számukra is komoly kihívásokat tartogat a terep. Nem mindegy, milyen mobilitással (lánctalpakkal, kerekekkel vagy lábakon) közlekedik, hiszen az általuk felkavart por és törmelék potenciális sugárfertőzést okozna a kezelőszemélyzet tagjainál.

A helyszíni sugárzás zavarhatja továbbá az elektronikus rendszereket, megakaszthatja a logikai áramkörök működését, vagy egyszerűen fizikai károkat okozhat a rendszerekben. Mielőtt tehát Spot a helyszínre utazott, a Boston Dynamics szélsőséges körülmények között tesztelte, hogy a robot biztosan tolerálja-e a nagy sugárdózist.

Spot meglehetősen összetett feladatokat hajt végre Fukusimában. Használják a katasztrófa okainak és következmények vizsgálatára, a leszerelési műveletek szimulálására és egy leszerelési archívum létrehozása. A robot egy lidar-berendezést használt a pontfelhőadatok gyűjtésére, egy felszerelt kamerát a videókészítésre, illetve robotkart a minták gyűjtésére, akadályok elhárítására és rádió adóvevő-hálózat telepítésére.

Az operátorok biztonságos távolságból irányítják, de Spot autonóm képességei így is nagyon nagy szerepet kapnak: minden lépését önállóan tervezi meg és hajtja végre, így a kezelőknek elég megadni az irányt, amerre haladni szeretnének vele. A karja nagyrészt szintén önállóan nyitja-zárja az ajtókat, ami sokkal gyorsabbá teszi más megfogó karokkal szemben. Elég rámutatni a kilincsre, meg arra, hogy az ajtó melyik oldalán van a zsanér – a többit Spot magától elvégzi. A folyamat összességében akár 10-20-szor gyorsabb, mint más eszközökkel – állapítja meg a The Robot Report.

Bár a terület feltárását Spot segítségével tulajdonképpen elvégezték, a robot szerepet kaphat a későbbi leszerelési munkálatokban is - mutatott rá Bonn. A lidar-szkennelés szerinte a továbbiakban is hasznos lehet, de arra szintén alkalmas, hogy kisebb törmelékdarabokat elmozgatva utat vágjon nagyobb robotok számára, amelyek a nehéz takarítási munkákat végezhetik el a helyszínen.

Gábor János

Főoldali kép: Boston Dynamics

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS