Török társaságok vezette konzorciumok jelentkeztek a kolozsvári metró tervének elkészítésére és megépítésére. Románia legnagyobb, több mint 1,8 milliárd eurós infrastrukturális beruházására kiírt versenytárgyalás keretében a Gülermak és a Doğuş Insaat cégtársulások nyújtották be pályázatukat.
A Gülermak társaság Törökország legnagyobb építőipari társasága, portfóliójában találni többek között Törökországban, Lengyelországban, Svédországban, Indiában, az Egyesült Arab Emirátusokban kivitelezett metró- és vasúti projekteket, viaduktokat – írja a Krónika.
A másik török nagyvállalat, a Doğuş Insaat fennállása során mintegy 30 milliárd euró értékben hajtott végre infrastrukturális beruházásokat afrikai, közel-keleti és európai országokban. Mindkét társulásban találni nyugat-európai cégóriásokat is, mint például a francia Alstom és a német Siemens, ugyanakkor számos román vállalat is csatlakozott a metróépítési nagyberuházáshoz.
A metró tervezésére és megépítésére idén márciusban írták ki a közbeszerzési eljárást. Akkor még a beruházás tervezett értékét áfa nélkül 6,66 milliárd lejre becsülték.
Több cég arra panaszkodott, hogy az eredetileg jóváhagyott árakkal megvalósíthatatlan a projekt, a kolozsvári önkormányzat ezért augusztus végén kénytelen volt felfüggeszteni a tendert. Október közepén a kormány jóváhagyta a megemelt költségeket, ennek értelmében a metróvonal 35 százalékkal nagyobb összegbe, áfa nélkül 9 milliárd lejbe kerül.
A metróvonal 21 kilométer hosszú lesz, Kolozsvár Főterét is érintve kelet-nyugati irányban szeli át a kincses várost és az agglomerációt. Kolozsváron 14,7 kilométeren és a várostól nyugatra fekvő, mintegy negyvenezer lakost számláló Szászfenes területén 6,3 kilométeren halad. A metróvonalon – amelyet nyolc év alatt kell megépíteni – 19 megálló épül, ezek között 90 másodpercenként járnak majd a szerelvények.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.