A szabadúszók csoportosulása levélben fordult a szerb kormányhoz és az adóhivatalhoz, sürgős találkozó összehívását szorgalmazva.
A külföldre dolgozó szerbiai állampolgárok az adóbevallás benyújtásához, a szabadúszók jogi és társadalmi státuszához és a törvényes kötelezettségeik megfizettetéséhez fűződő problémákról szeretnének tárgyalni az illetékesekkel – írja a Magyar Szó.
Az interneten dolgozók elsősorban az adóellenőrzés, a határozatok és a végrehajtási eljárások elnapolását szorgalmazzák mindaddig, amíg sor nem kerül a jogi és szociális státuszuk meghatározására. Szerintük fenntarthatatlan az a jogi szabályozás, amely alapján a külföldre dolgozó szerbiai állampolgárok kötelezettségeit megállapítják.
Az egyesület szakemberei emlékeztetnek arra, hogy a 2001 óta hatályos, a járulékok megfizettetéséről szóló törvény nem tartalmaz olyan adófizetői kategóriát, amelybe az interneten dolgozók beleilleszthetők lennének, és a külföldről érkező jövedelemről sem rendelkezik.
Az adóhivatal a kiküldött határozatokban a magánszemélyek által benyújtható adóbevallás jogszabályaira hivatkozik, amelyek esetében akár 50 százalékos terhelés számítható fel minden külföldi befizetésre.
Az Interneten Dolgozók Egyesülete arra is felhívta a figyelmet, hogy a külföldre dolgozók esetében nemcsak a kötelezettségeik megállapításánál halmozódtak fel problémák, de a mai napig nehezen érvényesítik a jogaikat is. Nem részesülnek semmilyen jogi vagy szociális védelemben, nincs joguk betegszabadságra vagy szülési szabadságra.
Az egyesület képviselői rámutattak arra, hogy Szerbiában már több mint 100 ezren dolgoznak interneten keresztül. Az utóbbi években kialakult közösséget a legkülönbözőbb korosztályú, végzettségű és képesítésű emberek alkotják, akiket az ország évekig munkanélküliként tartott számon.
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.