Százezer szabadúszó aggódik Szerbiában

2020. 11. 16., 14:30

A szabadúszók csoportosulása levélben fordult a szerb kormányhoz és az adóhivatalhoz, sürgős találkozó összehívását szorgalmazva.

A külföldre dolgozó szerbiai állampolgárok az adóbevallás benyújtásához, a szabadúszók jogi és társadalmi státuszához és a törvényes kötelezettségeik megfizettetéséhez fűződő problémákról szeretnének tárgyalni az illetékesekkel – írja a Magyar Szó.

Az interneten dolgozók elsősorban az adóellenőrzés, a határozatok és a végrehajtási eljárások elnapolását szorgalmazzák mindaddig, amíg sor nem kerül a jogi és szociális státuszuk meghatározására. Szerintük fenntarthatatlan az a jogi szabályozás, amely alapján a külföldre dolgozó szerbiai állampolgárok kötelezettségeit megállapítják.

Az egyesület szakemberei emlékeztetnek arra, hogy a 2001 óta hatályos, a járulékok megfizettetéséről szóló törvény nem tartalmaz olyan adófizetői kategóriát, amelybe az interneten dolgozók beleilleszthetők lennének, és a külföldről érkező jövedelemről sem rendelkezik.

Az adóhivatal a kiküldött határozatokban a magánszemélyek által benyújtható adóbevallás jogszabályaira hivatkozik, amelyek esetében akár 50 százalékos terhelés számítható fel minden külföldi befizetésre.

Az Interneten Dolgozók Egyesülete arra is felhívta a figyelmet, hogy a külföldre dolgozók esetében nemcsak a kötelezettségeik megállapításánál halmozódtak fel problémák, de a mai napig nehezen érvényesítik a jogaikat is. Nem részesülnek semmilyen jogi vagy szociális védelemben, nincs joguk betegszabadságra vagy szülési szabadságra.

Az egyesület képviselői rámutattak arra, hogy Szerbiában már több mint 100 ezren dolgoznak interneten keresztül. Az utóbbi években kialakult közösséget a legkülönbözőbb korosztályú, végzettségű és képesítésű emberek alkotják, akiket az ország évekig munkanélküliként tartott számon.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS