Rekordot döntött a feketén foglalkoztatottak száma Romániában

2022. 10. 11., 12:23

Rekordszámú feketén foglalkoztatott munkavállalót értek tetten szeptemberben a munkaügyi felügyelők Romániában.

Több mint 1500 feketén dolgozó személyt azonosított a Munkaügyi Felügyelőség szeptemberben Romániában, és több mint 10 millió lej értékben szabott ki bírságokat a munkaszerződésekre, valamint a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó előírások megszegése miatt – írja a Krónika.

A területi munkaügyi felügyelőségek szeptember 2–29. között országszerte több ellenőrzést végeztek. Ezek alkalmával az ellenőrök 4287 esetben figyelmeztettek, és 10 180 esetben elrendelték a rendellenességek megszüntetését.

Összesen 1551 munkavállaló esetében állapítottak meg szabálytalanságokat. Közülük 1379-nek nem volt egyéni munkaszerződése, 117-nek a szerződését a munkaadója nem vezette be az alkalmazottakat nyilvántartó országos digitális adatbázisba, 5-nek fel volt függesztve a munkaszerződése, 50 személy pedig a részmunkaidős szerződésben rögzített munkaidőn kívül dolgozott.

Nicolae Dantes Bratu főfelügyelő szerint a szeptemberben azonosított feketén dolgozók száma rekordnak minősül Romániában. A szakember egyúttal figyelmeztetett, hogy a feketemunka új formákat kezdett ölteni, és egyre több tevékenységi ágazatra terjed ki, a társadalomra és a gazdaságra gyakorolt negatív hatása pedig a teljes lakosságot érinti.

A nagy vállalkozásoknál, ahol több tucat vagy több száz munkavállalót foglalkoztatnak, nem kockáztatnak, ám a kis cégeknél, ahol két-három alkalmazott dolgozik, nagy a kísértés, hogy feketemunkával lefaragjanak a költségekből, a bért zsebből adják ki.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 22:15
A Demján Sándor Program összes támogatási eleme elindult, a 8+1 akciópont azt szolgálja, hogy direkt vagy indirekt módon segítsük a kis- és középvállalkozásokat– mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
2025. 03. 18., 15:15
A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. IV. negyedévi adatai alapján a nagyvállalatok közel 80 százaléka úgy számol, hogy meg tudja tartani dolgozóit a következő 12 hónapban, minden tízedik vállalatnál csökkenő létszámmal terveznek. A 10 milliárd forintos árbevételt meghaladó cégeknél a legpesszimistábbak, körükben a 15 százalékpontot is eléri a leépítéssel kalkulálók aránya.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS