Szerbia gazdaságának legveszélyeztetettebbjei azok a kistermelők, akik legfeljebb 5 hektáron gazdálkodnak – állítja Milan Prostran agrogazdasági elemző.
Nagy port kavart a múlt héten, amikor a kistermelők több tonna paradicsomot osztottak szét ingyen Leskovac központjában. A tiltakozással a termény alacsony felvásárlási árára szerették volna felhívni az illetékesek figyelmét – írja a Magyar Szó.
A 10–25 dináros nagykereskedelmi árakért a termelők az államvezetést okolják, amely szavaik szerint annak ellenére is megengedi a környező országokból a behozatalt, hogy a helyi gazdák elegendő mennyiségű paradicsomot termelnek.
A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) ugyanis lehetővé teszi az áru szabad áramlását Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Moldávia, Szerbia és Montenegró között, így a dél-szerbiai üzletek polcait elárasztották az albán termények.
A kistermelők azt követelik, hogy az illetékesek sorolják be a stratégiailag fontos növénykultúrákhoz a paradicsomot, ez ugyanis lehetővé tenné azt, hogy június elsejétől öt hónapon át berekesszék a termény külföldi behozatalát.
„Elég szabadon értelmezzük a CEFTA-megállapodást, így bármilyen áruforgalom-korlátozás bevezetésére úgy tekintünk, mint a nemzetközi kereskedelmi egyezmény megszegésére. Ezen változtatnunk kell, hiszen az uniós megállapodás is 765 milliárd dollárra korlátozza a szabadon áramló áruforgalmat az országok között” – hangsúlyozta Milna Prostran,
A szakértő szerint a paradicsomtermelőknek anyagi támogatásra van szükségük ahhoz, hogy újra be tudjanak fektetni a termelésbe.
Szokásos évzáró összegzésünk következik.
A tartály legösszetettebb formájú csonkzónái elkészültek; a csonkgyűrűk és a további fő elemek egyenként elvégzett minőségügyi átvétele után azok további megmunkálására és a tartály összeállítására az AEM-Technologies volgodonszki gyárában kerül sor.