Olcsóbbak lettek a 4 szobás lakások Szlovákiában

2020. 08. 06., 10:00

Csalódtak, akik arra számítottak, hogy a koronavírus-járvány miatt a lakóingatlanok ára is elkezd zuhanni Szlovákiában. Ennek most az ellenkezője jött be: az árak 12 éve nem látott ütemben nőttek.

Míg öt évvel ezelőtt a jegybank adatai szerint 1230 euró körül mozgott a szlovákiai lakóingatlanok átlagos négyzetméterenkénti ára, az idei első negyedévre elérte az 1671 eurót – írja az Új Szó. „A második negyedéves négyzetméterenkénti átlagár elérte az 1731 eurót” – nyilatkozta Roman Vrbovský, a szlovák jegybank elemzője. Az ingatlanárak a második negyedévben 11,2 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest.

„Ilyen látványos drágulásra 2008 óta nem volt példa Szlovákiában”

– tette hozzá Vrbovský.

A lakóingatlanokért a második negyedévben is Pozsony megyében kérték a legnagyobb összeget, négyzetméterenként átlagosan 2273 eurót, míg a legolcsóbbnak számító Besztercebánya megyében ez csupán 911 euró körül mozgott.

A négyzetméterenkénti árat tekintve a lakások továbbra is jóval drágábbak, mint a családi házak. A lakások négyzetméteréért a második negyedévben országos átlagban 2024 eurót kértek, míg a családi házak esetében ez 1296 euró volt.

Az első negyedévhez képest a legnagyobb árugrást a kisebb, egy- és kétszobás lakások esetében mérték, a négyszobás lakások ára azonban csökkent.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 11., 11:55
Ingatlanok szabálytalan értékesítésével gyarapította vagyonát, egyszer már fennakadt a NAV hálóján. Az ingatlanbizniszét adószám, bevallás és adófizetés nélkül bonyolította. A vége ezúttal 235 millió forintos fizetési kötelezettség, 11 lefoglalt ingatlan, két gépjármű és egy zárolt bankszámla lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS