Nem tervezik újabb moratórium bevezetését Szerbiában

2020. 09. 30., 14:30

Szerbiában az augusztus 1-jétől szeptember 30-áig érvényben levő moratóriumot a polgárok 82 százaléka fogadta el. A vállalkozók 69 százaléka is két hónappal elhalasztotta a kölcsönrészletek törlesztését.

A koronavírus-járvány gazdasági következményeinek enyhítésére meghozott kormánydöntés értelmében befagyasztott fizetési kötelezettségek összértéke megközelítette az egymilliárd eurót – ismertette Vladimir Vasić, a Szerbiai Bankok Egyesületének (UBS) főtitkára, akit a Magyar Szó idéz.

A moratóriumot követően az ügyfelek ismét három lehetőség közül választhatnak. Az első, hogy 60 nappal meghosszabbítják a hitelek futamidejét. A lakosok dönthetnek úgy is, hogy egy összegben kifizetik a két hónapra felszámolt kamatot, ebben az esetben a futamidő hosszabbodik 60 nappal.

Az adósok természetesen választhatják azt a lehetőséget is, hogy a moratórium után tisztázzák az adóságaikat. Az első esetet a bankok automatikusan vonatkoztatják az ügyfeleikre, a másik két visszafizetési módot viszont hét napon belül jelezniük kell az adósoknak.

“Egyelőre nincs szó újabb moratórium bevezetéséről, ennek szükségességét a helyzet további követésével állapítja meg a Szerbiai Nemzeti Bank” – szögezte le Vasić.

A Szerbiában működő 26 bank többsége elfogadta a szerb kormány gazdaságvédelmi javaslatait, csupán a lakáshitelek igénylésére vonatkozó önrész 20 százalékra való csökkentésével nem értettek egyet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-06-19 20:05:00
Március és május között országosan átlagban 5,8 százalékot lehetett alkudni az eladott lakóingatlanok árából, azonban a paneleknél tovább szűkült a vevők mozgástere – derül ki az OTP Ingatlanpont adataiból. A tavaszi hónapokban Budapesten tovább csökkent a rés a hirdetési és az eladási árak között, ami jól mutatja a lakáspiaci tendenciákat, hiszen közben a községekben továbbra is jelentős az alku lehetősége.
2025-06-19 18:05:00
A balatoni régió ingatlanpiaca az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. A Duna House siófoki szakértője szerint a korábban elsősorban szezonális használatra vásárolt ingatlanok manapság teljes értékű második otthonként funkcionálnak, aminek következtében nemcsak az árak stabilizálódtak, de a balatoni szezon is kitolódott. Egész évre.
2025-06-19 15:15:00
Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  Rovathírek: HIPA

Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS