Minden ötödik romániai külföldre menne dolgozni

2021. 08. 28., 17:00

Ismét akut munkaerőhiánnyal szembesül a romániai gazdaság, a munkáltatók emiatt egyre nagyobb mértékben szorulnak EU-n kívüli, ázsiai, afrikai munkavállalókra. A lakosság 20 százaléka tervezi, hogy külföldön vállaljon munkát.

Egy friss felmérés szerint tíz romániai közül kettő külföldön vállalna munkát, illetve gyermekeit más európai uniós országba küldené tanulni – írja a Krónika.

A végleges külföldön letelepedés szándékát firtató kérdésre a válaszadók 12 százaléka válaszolt igennel.

Több ágazatban is a külföldi dolgozókkal próbálják pótolni a romániai munkaerőpiacon keletkezett hiányt a munkáltatók. A munkaerődeficit kifejezetten az építő- és vendéglátóipart, valamint a mezőgazdaságot sújtja, a szállodaiparban például masszívan alkalmazzák az afrikai és ázsiai munkaerőt.

Călin Ile, a romániai szállodaszövetség elnöke elmondta: a vendáglátóiparban egyre kevésbé tudják hazai dolgozókkal pótolni az űrt, és alternatíva híján külföldieket foglalkoztatnak.

„Az ágazat munkáltatói erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy lehetőségeikhez mérten emeljék a béreket, és vonzóvá tegyék az itteni munkahelyeket, például a külföldön dolgozó román állampolgárok számára.”

„A legtöbben Nyugat-Európában vállalnak munkát, sokkal több fizetésért, ezért a munkaerőhiányt elsősorban az EU-n kívüli országokból tudjuk pótolni, Bangladesből, Srí Lankáról, Vietnámból alkalmazunk” – nyilatkozta Ile.

Szerinte a kormánynak adómentessé kellene tennie a minimálbért a vendéglátóiparban dolgozók esetében, és legalizálnia kellene a borravalót.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS