Kisebb ársapkával védik a lakossági áramfogyasztókat Romániában

2022. 09. 06., 16:11

Módosította az energiaárak korlátozásáról szóló, tavasszal kiadott rendeletét a román kormány.

Az eddigi 300 kilowattóra helyett 255 kilowattórában határozták meg azt a havi villamosenergia-fogyasztást, ameddig a kilowattóránként 0,80 lejes ársapkával védi a lakossági fogyasztókat a piaci áraktól Romániában – írja a Krónika.

A kormány jövő év augusztus 31-ig meghosszabbította az energiaárak korlátozását és kompenzálását. A háztartási fogyasztók túlnyomó többsége nem érintett, mert akinek tavaly az átlagos havi fogyasztása nem haladta meg a 100 kilowattórát, továbbra is legtöbb 0,68 lejt fizet kilowattóránként, számukra ez jövő év szeptember 1-ig szavatolt.

„A háztartások hozzávetőleg fele, több mint 4,2 millió fogyasztó tartozik ebbe a kategóriába” – ismertette Nagy-Bege Zoltán, az energiaár-szabályozó hatóság (ANRE) alelnöke. A 100 és 300 kilowattóra közötti tavalyi átlagos fogyasztás esetén az a változás, hogy szeptember 1-től csak 255 kilowattórára kapják meg a támogatott 0,80 lejes árat, ezen felül a különbözetre a piaci árat kell fizetni.

„Ez az első próbálkozás, hogy valamilyen szinten takarékosságra ösztönözzék a fogyasztókat” – mutatott rá az ANRE alelnöke.

Az ipari fogyasztók esetében már jelentős az eltérés, szeptember 1-től ugyanis a kórházak és a tanintézetek kivételével gyakorlatilag valamennyi esetben csupán a fogyasztás 85 százalékára vonatkozik az 1 lejes árplafon. Leszűkült a kedvezményezettek köre, a kis- és közepes vállalkozások, az élelmiszeripar, a közintézmények, a kórházak és a tanintézetek kapnak támogatást, sok nagyipari fogyasztó azonban kiesik ebből a körből.

Az energiatermelők egy részét érzékenyen érintik a változások. Nagy-Bege Zoltán felhívta a figyelmet, a megújulóenergia-termelők közül néhányan már jelezték, hogy ez nem biztosítja számukra a továbbiakban a nyereséges működést. A hatóság alelnöke éppen ezért valószínűnek tartja, hogy lesznek, akik inkább leállítják a termelést.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS