Igazolásokért futkoshatnak a nyugdíjba készülők Romániában

2020. 02. 02., 17:30

Előfordul, hogy a nyugdíj előtt állók kénytelenek igazolásokat beszerezni Romániában, mivel a munkakönyvükről nem készült digitális másolat. A legnagyobb gond az, hogy a munkakönyvek egy része eredetiben sincs meg.

A nyugdíjak kiszámításakor gondot jelent, hogy a papír alapú munkakönyvek mintegy 20 százalékáról nem készült digitális másolat, holott ennek már 12 évvel ezelőtt meg kellett volna történnie – hívta fel a figyelmet egy Facebook-bejegyzésben Vio­leta Alexandru román munkaügyi miniszter.

Romániában a Revisal digitális adatbázisban tartják nyilván a munkaviszonyra vonatkozó információkat, ám azelőtt papír alapú munkakönyvek léteztek, amelyekről 2006–2008 között digitális másolatot készítettek a nyugdíjpénztárak. Azonban ez nem történt meg minden esetben – írja a Krónika.

A munkaügyi tárca vezetője aggályosnak tartja, hogy még mindig előfordulhat, a nyugdíj előtt állók kénytelenek igazolásokat beszerezni egykori munkaadójuktól, arról, hogy hol, hány évet dolgoztak, és mekkora fizetést kaptak.

A papíralapú munkakönyvek mintegy 80 százaléka a munkaügyi felügyelőségeknél van, ezekről készült másolat, a többi magánszemélyeknél, cégeknél, vállalatoknál található.

„Nem az a legnagyobb gond, hogy nem készült el a digitális másolat, hiszen ettől függetlenül az eredeti dokumentumokat elő kell keríteni” – szögezte le a Krónika megkeresésére Ördög Lajos.

A Kovászna Megyei Munkaügyi Felügyelőség vezetője hangsúlyozta: a másolat nem helyettesíti az eredeti dokumentumot, csak abban segít, ha az eredeti a másolat elkészülte után veszett el, onnan ki lehet keresni, hogy kitől kell kérni igazolást a ledolgozott évekről, a megvalósított jövedelemről.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS