Gyengébb évre számít Európa legnagyobb méztermelője

2019. 06. 04., 08:45

Számos gonddal kell küzdeniük a romániai méhészeknek, idén az időjárás sem kedvez ahhoz, hogy a tavalyihoz hasonló mézhozamra számíthassanak.

Románia az első helyen áll a méztermelés szempontjából az Európai Unióban, és Spanyolország után a második helyen a méhcsaládok számát tekintve – vont mérleget Petre Daea román mezőgazdasági miniszter.

Mint hangsúlyozta, az elmúlt két évben lendületesen fejlődött az ágazat, az Országos Méhészeti Program (PNA) révén a méhészek jó minőségű alapanyagokat, kaptárakat, eszközöket vásárolhattak, ez hozzájárul a versenyképességük növekedéséhez a belföldi és a külföldi piacon egyaránt – írja a Krónika.

A méhészek viszont május elején Bukarestbe vonultak tiltakozni, azt követelve a minisztériumtól, hogy tiltsák be a méhekre veszélyes neonikotinoid-alapú növényvédő szerek használatát. A szaktárcavezető akkor azt mondta, meg kell találni az egyensúlyt a növénytermesztők és a méhészek érdekei között.

A sokéves átlagot tekintve valóban jól állnak a méztermelés és a méhcsaládok számát illetően a hazai méhészek – erősítette meg Deák Mihály, a Kovászna megyei méhészegyesület elnöke. Ám rögtön hozzátette: a mézhozam kiszolgáltatott az időjárásnak, ugyanakkor az a kevés támogatás, amit az államtól kapnak, kiszámíthatatlan. A szakember szerint idén nagyon alacsony lesz a mézhozam, hiszen az időjárás nem kedvezett, amikor virágzások voltak, folyamatosan esett az eső, a méhek keveset tudtak gyűjteni.

„Az Országos Méhészeti Programban pályázni kell támogatásra. Ezt hároméves ciklusra hagyják jóvá, idén van a ciklus utolsó éve. Ez a rendszer teljesen kiszámíthatatlan, a hozzáférés korlátozott” – részletezte a szövetség elnöke.

Románia évente átlag 22 ezer tonna mézet termel, a méhcsaládok számát tekintve 2015-ben volt a romániai csúcs, akkor 1,47 millió család volt az országban. A Romániai Méhészek Szövetségének adatai szerint 40 ezer méhész van az országban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).
2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS