Az agrárpályázatok gyökeres átalakításával lehetne megmenteni a kisgazdákat, akik a járvány időszakában anyagilag még nehezebb helyzetbe kerültek – állítja Hupka Félix, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségének vezetője.
A mezőgazdasági pályázatokat tartja a romániai gazdák legnagyobb kihívásának az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségét (EMGESZ) tavaly nyár óta vezető Hupka Félix közgazdász és pályázatíró – írja a Krónika.
„Az agrárpályázatok legnagyobb gondja, hogy nem a gazdákat, hanem a nagyobb agrárvállalkozókat célozza meg. Vállalkozói engedély vagy cég nélkül őstermelői igazolvánnyal Romániában nem lehet pályázni, ezzel szemben Magyarországon a kisgazdák számára is rendszeresen meghirdetnek pályázatokat” – foglalja össze a romániai pályázati rendszer legfontosabb kerékkötőjét a szakember.
Sok pályázati kiírás megköveteli, hogy a gazda nevén szereplő földterületek, illetve az állatállomány átkerüljön a vállalkozás nevére, ami egyrészt pénz-, másrészt időigényes művelet. Hupka szerint sok gazda ezzel együtt is vállalná a megmérettetést, azonban a kisebb összegű uniós pályázatok sem a családi gazdaságok számára születnek.
„A mezőgazdasági termények feldolgozását támogató pályázatok többségének a feltételrendszerében az is szerepel, hogy a sikeres pályázó bizonyos számú munkavállalót kell hogy alkalmazzon. Egy 200 ezer eurós uniós pályázat esetében legalább 7 személyt kell alkalmaznia a sajtfeldolgozó műhelynek, pékségnek vagy egy kis konzervüzemnek olyan körülmények között, amikor ezek a kisvállalkozások simán működhetnek külső munkaerő nélkül, a családtagokkal” – magyarázza Hupka Félix.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.