A napszámost is megbüntetik, ha rajtakapják Romániában

2019. 01. 14., 11:45

Korlátozta a napszámosok alkalmazását a román kormány. Egy idénymunkás maximum 120 napot dolgozhat egy évben.

A romániai vállalkozók egy részét negatívan érintheti az a jogszabály, miszerint az idei évtől csak a mezőgazdaságban és az ehhez kapcsolódó ágazatokban foglalkoztathatnak napszámosokat – írja a Krónika.

2019-től Romániában csak a mezőgazdaságban és az ehhez kapcsolódó ágazatokban, például az állattenyésztésben, vadászatban, halászatban, erdőgazdálkodásban – a fakitermelés kivételével – lehet napszámosokat foglalkoztatni

A rendelet alapján egy munkavállaló egy évben legtöbb 120 napot dolgozhat napszámosként, kivételt képeznek, akik az állattenyésztésben dolgoznak, legeltetnek, szőlőtermesztésben tevékenykednek, vagy akkreditált egyetemek mellett létesített botanikus kertekben dolgoznak. Őket egy évben 180 napot is lehet foglalkoztatni idénymunkásként

Az idei évtől nemcsak a munkaadót, hanem a napszámost is megbírságolják, ha nem tartja be a jogszabályt: 500 és 2000 lej közötti pénzbírsággal sújthatják.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS