A Vajdaságban igazi nagybirtokok jöttek már létre, közben tönkrementek a szövetkezetek, melyek a falvak éltetői voltak. A szövetkezetek újjáélesztését célzó kormányintézkedéseknek nincsen látványos eredménye – hangzott el nagybecskereki vitaesten.
Szerbiában valamivel több, mint 1600 földműves-szövetkezet van, ebből mintegy négyszáz a Vajdaságban. Sok a kevés termőfölddel rendelkező kisgazdaság, 10–50 holdnyi földet munkálnak meg, vagy kevés jószágot tartanak. Az ilyen termelőknek szükségük van a társulásra, hogy megszervezze a közös termelést – írja a Magyar Szó.
„A termelőknek garanciát kell kapniuk, hogy amit leszállítottak, azt ki is fizetik nekik – mondta Vojin Trkulja, a vidai Branko Gleđa földműves-szövetkezet igazgatója.
A Vajdaságban már olyan földbirtokos is van, akinek a birtokában 27 ezer hektár termőföld van. Földhiány miatt közben tönkrementek a kisgazdaságok, szociális katasztrófa állt be a falvakban. Az elnéptelenedés miatt már a szövetkezet megalapításához szükséges tíz tagot sem könnyű összehozni egy-egy településen.
– Az államnak nincsen semmilyen stratégiája arra, hogyan segítse a kisgazdaságok vagy a földműves-szövetkezetek fennmaradását. Ennek pedig az a következménye, hogy falvaink ürülnek, és óriási vagyon megy tönkre. A bánáti falvakban két-háromezer euróért lehet már házat venni – mondta Miroslav Samardžić politológus, a Nagybecskereki Szociális Fórum aktivistája.
Az Ötszáz szövetkezetet ötszáz faluban nevű kormányprojektnek egyelőre nincsenek látványos eredményei Bánátban.
Vörös Nándor, a nezsényi Agrosoj mezőgazdasági szövetkezet igazgatója szerint az államnak folytatnia kell a gazdák támogatását, bár véleménye szerint ezeket az intézkedéseket 10-15 évvel ezelőtt kellett volna meghozni. Ez már az utolsó pillanat, amikor cselekedni lehet.
A Tordai Földműves-szövetkezet egyike azoknak a vidéken, amelynek sikerült túlélnie a válságot. Dvorák Ede igazgató szerint ezt elsősorban az alkalmazkodási képességüknek köszönhetik.
„Ebben a szövetkezetben sajnos soha nem voltak nagy fizetések. Szerényen kellett mindig gazdálkodni, persze nem arra gondolok, hogy szerényen termelni. A termelésből a maximumot kellett kihozni és azt optimális módon elosztani. Arra törekedtünk mindig, hogy csak azt kell osztani, ami van. Attól többet osztani soha ne próbálkozzunk! Mert általában ezt rövid távon meg lehet tenni, de hosszú távon nem gyümölcsözik” – mondta az igazgató.
Megkerülhetetlen cukrászlegendák, a csoki iránti szerelemből született friss kisvállalkozások, ékszerdobozhoz hasonlító helyiségek és nagypolgári miliő.
Június 6-án hajnalban a Zaporizzsjai Atomerőmű hűtővízellátására is szolgáló víztározó gátja megsérült. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tájékoztatása szerint a nukleáris létesítmény biztonsága ennek ellenére nincs közvetlen veszélyben.