A földhiány miatt tönkremennek a kisgazdaságok a Vajdaságban

2019. 02. 21., 18:00

A Vajdaságban igazi nagybirtokok jöttek már létre, közben tönkrementek a szövetkezetek, melyek a falvak éltetői voltak. A szövetkezetek újjáélesztését célzó kormányintézkedéseknek nincsen látványos eredménye – hangzott el nagybecskereki vitaesten.

Szerbiában valamivel több, mint 1600 földműves-szövetkezet van, ebből mintegy négyszáz a Vajdaságban. Sok a kevés termőfölddel rendelkező kisgazdaság, 10–50 holdnyi földet munkálnak meg, vagy kevés jószágot tartanak. Az ilyen termelőknek szükségük van a társulásra, hogy megszervezze a közös termelést – írja a Magyar Szó.

„A termelőknek garanciát kell kapniuk, hogy amit leszállítottak, azt ki is fizetik nekik – mondta Vojin Trkulja, a vidai Branko Gleđa földműves-szövetkezet igazgatója.

A Vajdaságban már olyan földbirtokos is van, akinek a birtokában 27 ezer hektár termőföld van. Földhiány miatt közben tönkrementek a kisgazdaságok, szociális katasztrófa állt be a falvakban. Az elnéptelenedés miatt már a szövetkezet megalapításához szükséges tíz tagot sem könnyű összehozni egy-egy településen.   

– Az államnak nincsen semmilyen stratégiája arra, hogyan segítse a kisgazdaságok vagy a földműves-szövetkezetek fennmaradását. Ennek pedig az a következménye, hogy falvaink ürülnek, és óriási vagyon megy tönkre. A bánáti falvakban két-háromezer euróért lehet már házat venni – mondta Miroslav Samardžić politológus, a Nagybecskereki Szociális Fórum aktivistája.

Az Ötszáz szövetkezetet ötszáz faluban nevű kormányprojektnek egyelőre nincsenek látványos eredményei Bánátban.

Vörös Nándor, a nezsényi Agrosoj mezőgazdasági szövetkezet igazgatója szerint az államnak folytatnia kell a gazdák támogatását, bár véleménye szerint ezeket az intézkedéseket 10-15 évvel ezelőtt kellett volna meghozni. Ez már az utolsó pillanat, amikor cselekedni lehet.

A Tordai Földműves-szövetkezet egyike azoknak a vidéken, amelynek sikerült túlélnie a válságot. Dvorák Ede igazgató szerint ezt elsősorban az alkalmazkodási képességüknek köszönhetik.

„Ebben a szövetkezetben sajnos soha nem voltak nagy fizetések. Szerényen kellett mindig gazdálkodni, persze nem arra gondolok, hogy szerényen termelni. A termelésből a maximumot kellett kihozni és azt optimális módon elosztani. Arra törekedtünk mindig, hogy csak azt kell osztani, ami van. Attól többet osztani soha ne próbálkozzunk! Mert általában ezt rövid távon meg lehet tenni, de hosszú távon nem  gyümölcsözik” – mondta az igazgató.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS