A büdzsé elfogadásához kötik a cégek támogatását Szlovákiában

2022. 10. 25., 11:17

A kormány a jövő évi állami költségvetés elfogadásától tette függővé a vállalkozásoknak nyújtott energiatámogatásokat Szlovákiában.

„2023. január 1-jétől március 31-ig árplafont vezetünk be a vállalkozások és cégek számára. A villamos energia esetében ez áfa nélkül 199 euró, a gáz esetében 99 euró euró lesz megawattóránként (MWh). Azoknak a cégeknek, amelyek ennél drágábban jutnak hozzá az energiához, az állam a többletköltségek 80 százalékát megtéríti” – jelentette be Eduard Heger kormányfő.

A támogatásokat csak akkor fizetik ki, ha a törvényhozás elfogadja a jövő évi állami költségvetést. „Költségvetés nélkül nem lesz támogatás” – figyelmeztet Matovič. A pénzügyminiszter szerint a jövő évi állami költségvetésben 3,5 milliárd eurót különítettek el a magas energiaárak kompenzációjára, amiből 1,4 milliárd euró jutna a munkáltatóknak. Az árplafon az év első három hónapjára nagyjából 500 millió eurójába kerülne az államnak – írja az Új Szó.

Az árplafon magára a villamos energiára és gázra, mint energiahordozóra vonatkozik, vagyis nem az energiaszolgáltatással összefüggő összes díjra.

A villamos energia esetében a kormány már idén szeretne segíteni a vállalkozásokon. Azok számíthatnak támogatásra, akik a villamos energiát szeptemberben és októberben megawattóránként 199 eurónál drágábban vásárolták. Az idén folyósított támogatás cégenként az év végéig legfeljebb 500 ezer euró lehet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS