Az ingatlanbiztosítások általában tartalmaznak alapfedezetet árvízkárokra, de érdemes kiegészítő biztosításokat is kötni ingóságok és egyéb eszközök védelmére; az ártéri vagy belvízkárokra a biztosítók jellemzően nem nyújtanak fedezetet – hívja fel a figyelmet a Netrisk.
A Boris névre keresztelt ciklon és az Európát, azon belül a közép-kelet-európai térséget sújtó árvizek miatt fokozódott a kereslet a lakásbiztosítások iránt. A Netrisknél szeptember második hetében 42 százalékkal több lakásbiztosítás kötöttek, mint a hónap első nyolc napjában. Ezen belül a családi házakra kötött biztosítások kerültek fölénybe: szeptember második hetében a megkötött lakásbiztosítások 59 százaléka szólt családi házakra, szemben az egy héttel korábbi 54 százalékkal, a lakásokra kötött biztosítások aránya ezzel párhuzamosan 37 százalékról 32 százalékra csökkent.
„Definíciószerűen az árvíz a nyílt vízfelületek – például folyók és tavak – vízszintjének jelentős megemelkedése miatt bekövetkező elöntést jelenti, amely a gátakkal védett területeken károkat okoz. Azokat az embereket, akiknek otthonát ez a nagy mennyiségű víz sújtja, árvízkárosultaknak nevezzük. Nem minden vízkár minősül azonban árvízkárnak. Az árterületen – tehát gáttal nem védett területeken – keletkezett károk, valamint a talajvíz vagy belvíz okozta károk általában nem tartoznak ebbe a kategóriába” – foglalta össze az alapvető tudnivalókat Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója. Az ártérben épült vagyontárgyakra, valamint a belvízkárokra a biztosítók általában nem nyújtanak fedezetet.
Az árvízhez kapcsolódó káresemények több formában is előfordulhatnak. A leggyakoribbak közé tartozik a beázás, amely heves esőzések során történik, és az épület szerkezeti részeinek átnedvesedéséhez vezethet. Az árvíz okozta közvetlen vízkárok szintén komoly anyagi terheket jelentenek, csakúgy, mint egy esetleges csőtörésből eredő káresemények. Az árvíz következtében áramkimaradások is előfordulhatnak, amelyek további károkat okozhatnak, például a fagyasztók vagy egyéb elektromos berendezések meghibásodása révén.
Az ingatlanbiztosítások alapfedezete jellemzően tartalmazza az árvízkárokra vonatkozó fedezetet, de célszerű további kiegészítő biztosításokat is kötni. Például egy ingóságbiztosítás kiterjedhet az épületben található személyes tárgyak védelmére is, hiszen árvíz esetén nem csak az épület szerkezete, hanem az ingóságok is jelentős károkat szenvedhetnek. A lakásbiztosítások egy része például eleve fedezetet nyújt az áramkimaradásból származó károkra, például a fagyasztóban lévő, az áramszünet miatt megromló élelmiszerek pótlására, de vannak olyan biztosítók, ahol erre külön kiegészítő biztosítás kell kötni.
A biztosítás megkötésekor figyelni kell az úgynevezett várakozási időre is, amely bizonyos esetekben – például árvíz esetén – akár 15–30 nap is lehet, mielőtt a biztosítás érvénybe lép és fedezetet nyújtana a károkra.
A tulajdonosoknak kármegelőzési kötelezettségük is van, ami azt jelenti, hogy minden lehetséges intézkedést meg kell tenniük a károk minimalizálása érdekében. Érdemes időről időre azt is ellenőrizni, hogy a lakásbiztosításban milyen ingatlanérték szerepel, mert egy 5–10 évvel ezelőtt megkötött biztosításban könnyen lehet, hogy a valósnál alacsonyabb értékre szól a szerződés, ez pedig problémát jelenthet a kárrendezésnél.
Ezernél is több új lakást kell építeni a következő években Kecskeméten, hogy a település lépést tarthasson a Mercedes-Benz üzemének bővítésével – derült ki a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség fórumán, amelyen az alföldi nagyváros lakhatási helyzetét tekintették át a német autógyártó társaság képviselői ingatlanpiaci szakértőkkel.
Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.