Tömeges díjemelés a nyugdíj- és egészségpénztáraknál

2023. 01. 25., 10:14

Sorozatban kapják a felszólításokat a nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak tagjai, hogy 2023-tól magasabb minimális havi tagdíjat várnak az intézmények. Az így megtakarítók örülhetnek, ha az inflációval megússzák a tagdíjemelést, mert vannak annál jóval nagyobbak is – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Több százezer pénztártag kapott az elmúlt napokban olyan üzenetet, hogy 2023-tól emelkedik a minimálisan fizetendő egységes tagdíjuk összege. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztárnál például most már legalább havi 8000 forintot kell fizetnie minden tagnak, az OTP Egészség és Önsegélyező Pénztárnál pedig 5000-et. Azelőtt a nyugdíjpénztárban 5000, az egészségpénztárban 2000 forint volt a minimális tagdíj.

Más intézmények is emeltek az év elején vagy a közelmúltban. Az Életút nyugdíjpénztára és egészségpénztára 3000-ről 5000-re emelte a minimális tagdíjat, a Honvéd Önkéntes Nyugdíjpénztárnál a minimálbér összegének változását követi a tagdíj, ami most 11600 forintra ugrott, a Mező Nyugdíjpénztár a nyáron emelte meg 5000-ről 8000 forintra a befizetések minimumát. A Vasutas szerényebb mértékben emelt: 5300-ról 5900-ra módosította az egységes tagdíjat.

Az egészségpénztárak közül a Generali és a Test-Vér is emelt az idén, utóbbi intézmény a csekkes befizetést is eltörölte, miután ezzel milliókat spórol meg. Az önsegélyező pénztáraknál is volt egy díjemelés, bár ott ez továbbra is jelképes marad: a Vasas Szakszervezet intézménye havi 200-ról 230 forintra változtatta a minimális tagdíjat.

Kevés a bevétel

A díjak emelése két okból is fontos lehet a pénztáraknak. Az egyik cél ezzel a működési bevételek növelése lehet. A nyugdíj- és az egészségpénztárak fő bevételi forrása a frissen befizetett tagdíj, ebből vonhatnak el meghatározott összeget a működésükre. Az infláció, a bérek emelkedése a pénztári szektort is érinti, a bevételeket valahogy növelni kell.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak másik forrása, hogy a rendszeresen nem fizető tagok (ilyen a tagság nagyjából fele) számlájáról a pozitív hozam terhére elvonhatják a minimális tagdíj után járó működési költséget. Csakhogy 2022-ben a legtöbb pénztártagnál nem volt pozitív hozam, a kiegyensúlyzott portfóliók - ezekben van a tagság zöme - jellemzően mínuszban zárták az évet.

A nyugdíjpénztárak tavaly az első kilenc hónapban 4,676 milliárd forint működési bevételt értek el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, a kiadásaik 5,626 milliárd forintot tettek ki. Míg 2021-ben még 1,24 milliárd forinttal tudták kipótolni a bevételeiket a nem fizető tagok hozamából, 2022-ben kilenc hónap alatt csupán 32 millió forintot lehetett levonni ilyen címen, így kilenc hónap után 950 millió forintos mínuszban állt az önkéntes nyugdíjpénztári szektor.

Az egészségpénztáraknál a másik bevételi forrás az egészségkártya díja. Ezzel a plasztiklappal fizethetnek a tagok a gyógyszertárakban, magánorvosoknál. A néhány évente kibocsátott kártya, illetve ha igénylik, a társkártya, szintén hoz pár ezer forint bevételt a kasszáknak.

Olyan pénztár is volt, amelyik ugyan minimális tagdíjat nem emelt, de a friss tagdíjaknál az elvonás mértékét növelte. A Medicover például mindössze 12 ezer forintos tagdíjat vár el évente, de míg tavaly még 120 ezer forintos befizetési határig 5 százalékot vont le a tagoktól a működési és a fedezeti alap javára, majd 300 ezer forintig már csak 4, azon felül pedig 3 százalékos volt az elvonás, az idén már 750 ezer forintig 5 százalékot vesz le, és csak efölött van 2 százalékos levonás.

Így is alacsonyak a limitek

A havi tagdíjminimumok ugyanakkor a legtöbb pénztárnál még az emelések után is rendkívül alacsonyak. Az önkéntes nyugdíjkasszák 2000-11600 forint közötti összeget állapítottak meg, a legmagasabb egységes tagdíj a Honvédnál van, ők a minimálbér 5 százalékát kérik el. Az egészségpénztáraknál még kisebb összeget kell havonta fizetni, jellemzően 1000-5000 forint között van a havi díj, kivétel az Új Pillér, amelyik 10 ezer forintot vár el.

Az átlagos nyugdíjpénztári minimum azonban csak 5-6 ezer forint havonta, ekkora összegből viszont számottevő nyugdíjkiegészítés csak akkor lesz, ha a pénztártag tényleg nagyon fiatalon, már az első munkahelyén elkezd gyűjtögetni. A jegybank adatai szerint ennél magasabb a jellemző havi tagdíjfizetés, 2021-ben egy átlagos nyugdíjpénztártag 8700 forint körül fizetett havonta, ehhez jöttek még a munkáltatói hozzájárulások havonta átlagosan valamivel több mint 2560 forint értékben.

Vagyis egy átlagos pénztártag mintegy 11 ezer forinttal gyarapíthatta a számláját, de nyilván nagyok az eltérések, hiszen sokan nem fizetnek, és úgyszintén sokan vannak, akik teljesen kihasználják az adókedvezményt (20 százalék, maximum 150 ezer forint évente), és legalább 750 ezer forintot befizetnek a számlájukra.

Az egészségpénztáraknál is hasonló a helyzet, az átlagos tagi befizetés az MNB adatai alapján 2021-ben 3000 forint körül volt, ehhez jött a munkáltatóktól nagyjából 300 forint. Sok pénztártag viszont egyáltalán nem fizet tagdíjat, így a ténylegesen fizetők valószínűleg az átlagos összeg nagyjából kétszeresét fizetik be. Könnyen belátható, hogy az átlagos minimum tagdíj, ami még mindig csak 3000 forint körül van a szektorban, egyre kevesebb ellátásra elég. Nagyjából egy doboz lázcsillapító és egy doboz olcsóbb C-vitaminra futja belőle, vagyis aki tényleg ki szeretné használni az egészségpénztárat, annak jóval többet kell befizetnie – írja a Bank360.hu.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS