OTT-ONE: ismételt felszólítás és bírság

2022. 11. 16., 11:23

Változatlanul érvényben van az OTT-ONE részvények tőzsdei kereskedésének felfüggesztése, mert továbbra is hiányzik a társaság 2019., 2020., 2021. évi auditált éves beszámolója és 2022. I. féléves jelentése. Az MNB most ismételten felszólította a kibocsátót: tegyen eleget a jegybank eddigi határozataiban foglaltaknak, amely szerint maradéktalanul meg kell felelnie a tőzsdei kereskedés újraindításához szükséges valamennyi tájékoztatási kötelezettségének.

A Magyar Nemzeti Bank november 16-án közzétett határozatában ismételten felszólította az OTT-ONE Nyrt.-t (OTT-ONE), hogy legkésőbb a határozat kézhezvételétől számított 45 napon belül gondoskodjon a 2019., 2020. és 2021. pénzügyi évről készített éves jelentésének jogszabályszerű tartalommal történő közzététele feltételeinek megteremtéséről.

Mint ismert, a Pénzügyminisztérium Számviteli és Közfelügyeleti Főosztálya által lefolytatott minőségellenőrzési eljárás nyomán az OTT-ONE korábbi könyvvizsgálója idén áprilisban visszavonta a kibocsátó 2019. évi éves jelentésének részét képező független könyvvizsgálói jelentését. Ezt követően a kibocsátó tavaly novemberben újonnan megválasztott könyvvizsgálója idén júniusban – szintén a közfelügyeleti hatóság minőségellenőrzési eljárásával összefüggésben − a társaság 2020. és 2021. évi éves jelentéseinek részét képező független könyvvizsgálói jelentéseit is visszavonta, majd visszalépett auditori megbízatásától.

A kialakult helyzettel összefüggésben az MNB idén augusztusban rendszeres adatszolgáltatásra kötelezte a kibocsátót. Az MNB rendelkezésére bocsátott információk alapján a kibocsátó mostanáig nem bízott meg új könyvvizsgálót az éves beszámolók ismételt könyvvizsgálatára. Emiatt a hiányzó éves jelentések közzététele – az ehhez szükséges auditori jelentések hiánya miatt – továbbra sem történt meg. Az OTT-ONE emellett nem tette közzé határidőben a 2022. évi I. féléves jelentését sem, amivel ismételten megsértette a rendszeres tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírásokat. Ezzel a szabályszegéssel összefüggésben az MNB most 2 millió forint összegű felügyeleti bírságot is kiszabott.

Az előbbi intézkedésein túl az MNB felhívta az OTT-ONE figyelmét, hogy amennyiben a határozati kötelezéseknek nem, vagy nem teljeskörűen, illetve késedelmesen tesz eleget, az MNB-nek jogszabályban biztosított intézkedések alkalmazására van lehetősége, ideértve a tőzsdei termék terméklistáról történő törlését is.

Mint emlékezetes, a jegybank tavaly eredetileg azért függesztette fel a kibocsátó részvényeinek tőzsdei kereskedését, mivel a kibocsátó hiányosan – lényegi, a tőzsdei befektetők számára a megítélését potenciálisan érintő információt elhallgatva – tette közzé, hogy könyvvizsgálója visszaadta a 2020-as pénzügyi év könyvvizsgálatára vonatkozó megbízását.

Ezt követően az MNB 2021. május 17-én 1 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az OTT-ONE-ra, mivel (összefüggésben az auditor hiányával) elmulasztotta határidőre közzétenni a 2020. évre vonatkozó, független könyvvizsgálói jelentést is tartalmazó éves jelentését. Az MNB ezután tavaly november 29-én újabb 1 millió forintos felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a kibocsátót a 2021. I. félévi jelentés közreadásának elmulasztása miatt. A jegybank mindkét alkalommal felszólította az OTT-ONE-t az elmaradt közzétételek haladéktalan pótlására.

Az MNB időközben célvizsgálatot is végzett a kibocsátónál a tiltott piaci manipulációra, a bennfentes információ haladéktalan nyilvános közzétételére, illetve a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartását áttekintve. Ennek nyomán 111 millió forint bírságot szabott ki, mert az OTT-ONE többször elmulasztotta közzétenni rendkívüli tájékoztatását a részvényei értékét, hozamát érintő információkról. Eközben nem érdemi, illetve olykor nem megalapozott, nem teljes körű vagy valótlan információkat tett közzé, később mellőzve az azokat negatívan korrigáló tájékoztatásokat. A kibocsátó emellett számos esetben nem haladéktalanul tette közzé a keletkezett tényleges bennfentes információkat. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS