Erős nyarat zárt a K&H SZÉP kártya

2022. 09. 26., 11:21

Az elmúlt évekhez hasonlóan erős volt a nyár a K&H SZÉP kártya használat szempontjából: az elmúlt három hónap forgalma meghaladta a 8 milliárd forintot, ami a teljes éves költés több mint 40 százaléka. Mivel a SZÉP kártyára feltöltött keret széleskörűen felhasználható, ezért a munkáltatók számára az infláció miatti reálbér-csökkenés kompenzálására is lehetőséget nyújthat. A kkv-k körében minden negyedik vállalkozás tervezi adni a juttatást dolgozóinak a következő egy évben.

A nyári szabadságok hatása évek óta megfigyelhető a K&H SZÉP kártya használatban, jellemzően júliusban és augusztusban költenek a legtöbbet a kártyabirtokosok. Idén ezt az élelmiszervásárlási lehetőség némiképp felülírta, az április volt az eddigi legerősebb hónap, de a nyári hónapok forgalma továbbra is erőteljes. Június 1. és augusztus 31. között a kártyabirtokosok által költött összeg meghaladta a 8 milliárd forintot, ami a teljes idei forgalom mintegy 40 százaléka.

Ezzel a K&H SZÉP kártya forgalma 2022 első nyolc hónapjában megközelíti a 20 milliárd forintot, ami 15 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A forgalmi bővülést az alszámlák közötti átjárhatóság is segíti, a szálláshely forgalma 19 százalékkal, a szabadidő és a vendéglátás pedig egyaránt 14 százalékkal emelkedett 2021 azonos időszakához képest.

Siófok, Balatonfüred és Hajdúszoboszló a legkeresettebb üdülővárosok

A nyári hónapok K&H SZÉP kártya forgalma alapján Siófok megtartotta első helyét a legkeresettebb hazai üdülővárosok között. Ezt követi Balatonfüred és Hajdúszoboszló, amelyek szintén a tavalyi három legkedveltebb nyári úti cél között voltak. A negyedik Sárvár, az ötödik legkedveltebb helyszín pedig Eger volt az idén a felhasználás szempontjából.

A SZÉP kártya ellensúlyozhatja a reálbér-csökkenést

Mivel a SZÉP kártya széleskörben felhasználható, az év további részében arra is megoldást nyújthat a munkáltatóknak, hogy az infláció emelkedése miatt csökkenő reálbéreket valamelyest ellensúlyozzák. A K&H kkv bizalmi index második negyedéves eredményei alapján jelenleg ötből három kkv tervez béren kívüli juttatást adni dolgozóinak a következő egy évben, amin belül a SZÉP kártyát biztosítani kívánó cégek aránya 26 százalék.

A kártyabirtokosok részéről a juttatás intenzív felhasználását segíti, hogy az alszámlák közötti átjárhatóság 2022 év végéig megmarad és a K&H SZÉP kártya elfogadóhelyek száma is folyamatosan bővül, országos szinten már megközelíti a 39 ezret.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS