Elfogadták a Magyar Bankholding fúziós menetrendjének első lépését

2021. 12. 15., 16:52

Az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarék Csoportot tulajdonló Magyar Takarék Bankholding Zrt. legfőbb szervei szerdán elfogadták a három pénzintézet fúziós menetrendjének első lépését, így 2022. március 31-én egyesül a Budapest Bank és az MKB Bank, míg a Takarék Csoport 2023 második negyedévének végéig csatlakozik hozzájuk – közölte a Magyar Bankholding Zrt. szerdán az MTI-vel.

A fúzió megvalósításához szükséges felügyeleti engedélyeztetés folyamatban van.

A tervek szerint 2022. március 31-én megvalósul a hármas bankfúzió első jelentős lépése, a Budapest Bank és az MKB Bank egyesülése, amelyben a Budapest Bank beolvad az MKB Bankba. A Takarék Csoport 2023 második negyedévének végéig csatlakozik a fúzióhoz, addig a Magyar Bankholding Csoport harmonizálja a belső működést.

A 2022. március 31-ével létrejövő egyesült bank átmenetileg MKB Bank Nyrt. név alatt fog működni.

Az egyesülés nem jelent változást a bankcsoport tulajdonosi szerkezetében, a fúziós folyamatban résztvevő bankok meghatározó tulajdonosa továbbra is a Magyar Bankholding Zrt. lesz.

Az egyesülés hangsúlyos eleme az egységes szervezeti irányítási struktúra létrehozása a Magyar Bankholdingban és tagbankjaiban, ezért november 16. óta a Bankholding vezérigazgató-helyettesei és ügyvezető igazgatói átvették a szakmai és munkajogi irányítást a csoport tagbankjaiban, a Budapest Bankban, az MKB Bankban és a Takarék Csoportban.

Felidézték, hogy december 1-jével Barna Zsolt, a bankcsoport igazgatósági elnöke átvette a vezérigazgatói feladatokat, és 2022. január 1-jétől a társaság elnök-vezérigazgatójaként irányítja a Bankholdingot.

A 2022. március 31-ei fúziót megelőzően a meglévő ügyfelek a megszokott csatornákon intézhetik a banki ügyeket.

Március 31-ét követően biztosított lesz a lakossági és vállalati ügyfelek kölcsönös kiszolgálása: mind a Budapest Bank, mind az MKB Bank ügyfelei a megszokott bankfiókjaik és ügyintézési csatornáik mellett a korábbiakhoz képest több helyszínen, nagyobb fiókhálózatban tudják majd pénzügyeiket intézni.

A Magyar Bankholding Zrt. hazai tulajdonú pénzügyi holdingtársaság, amely a Budapest Bank Zrt., az MKB Bank Nyrt. és a Takarék Csoport fúziójának megvalósítását célozza. A társaság 2020. december 15-én kezdte meg tényleges működését, miután a Magyar Nemzeti Bank engedélyének birtokában a három hitelintézmény meghatározó tulajdonosai a banki részvényeiket a közös holdingtársaságba apportálták. Ezzel Magyarország második legnagyobb bankcsoportja jött létre.

Az MKB Bank Nyrt. szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétette, hogy közgyűlésén 4,3 milliárd forint osztalékelőlegről döntött, amit akkor fizetnek ki a részvényeseknek, ha a társaság teljesíti a MNB által megállapított, az osztalék fizetésre vonatkozó feltételeket. (MTI)

(A fotón Barna Zsolt)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS