Egyre kifinomultabb módszerekkel támadják az adathalászok a fiatalokat is

2023. 05. 19., 13:19

A csalók egyre több fronton – akár telefonon, akár az elektronikus térben – igyekeznek becsapni az embereket. Az átverések egyre kifinomultabbak, nehezen felismerhetőek, ezért az eddiginél is óvatosabbnak kell lennie mindenkinek, köztük a bankoló gyerekeknek is – derül ki a K&H összeállításából. Nagy Ádám, a pénzintézet információbiztonsági vezetője szerint a fiataloknál fellelhető okoseszközök térnyerése miatt kulcskérdés a szülőknek a megfelelő biztonsági „higiénia” megteremtése.

Az elmúlt évekhez hasonlóan, idén és a jövőben is az adathalászat marad a kiberbűnözők egyik legkedveltebb módszere, ráadásul egyre kifinomultabb módszerekkel próbálják meg becsapni a bankok ügyfeleit. A bűnözők az új információtechnológiai eszközöknek köszönhetően már tökéletes magyarsággal megírt hamis üzeneteket is küldeni, amikkel könnyebben rávehetik a gyanútlan felhasználókat, hogy adják ki az adataikat. Az adathalászat ráadásul gyakran zsarolással párosulhat, ennek keretében pénzt követelhetnek a csalók az érintettektől, akik lehetnek gyerekek, fiatalok, felnőttek, tulajdonképpen bárki.

Magyarul támadnak

A gépi tanulással működő rendszerek már képesek bárkinek a beszédét utánozni, választékosan tudnak kommunikálni. Ez rendkívüli módon megnöveli a kockázatokat. A mai adathalászlevelekben ritkábban vannak súlyos helyesírási hibák, értelmetlen mondatok, így könnyebben be lehet dőlni azoknak” – mondta Nagy Ádám, a K&H információbiztonságért felelős vezetője. A módszerek kifinomultabbak, ezért körültekintőnek kell lenni, fokozott óvatossággal elkerülhető a baj. „Mivel bárki célpont lehet és egyre több fiatal lép be a bankolás világába elektronikus úton, fontos, hogy tudatosítsuk bennük, hogyan lehet védekezni” – tette hozzá a szakember.

„A bankok, pénzintézetek sosem kérnek érzékeny adatokat, jelszavakat az ügyfelektől. Nem küldenek linket, arra ösztönözve az bankolókat, hogy kattintsanak rá. Nagyon fontos, hogy ne a böngészőből menjenek fel az internetes banki felületekre, hanem mindig írják be a pénzintézet konkrét webes címét. Ez azért fontos, mert egyre több olyan csalás történt az utóbbi időben az online térben, amelyre korábban nem volt példa. A rosszindulatú támadók például internetes hirdetésekben teszik közzé a saját honlapjukat, amely nagyon hasonlít egy-egy pénzintézet oldalára. Majd az odalátogatók adatai és pénze is veszélybe kerülhet” – mondott konkrét példát Nagy Ádám.

Meg kell teremteni az információbiztonsági „higiéniát”

Ma már egyre gyorsabban terjednek az elektronikus, ezen belül az okostelefonos megoldások, miközben fokozatosan visszaszorul a készpénzhasználat.

„Éppen ezért minden korosztályban, tehát még a gyerekeknél is figyelni kell az információbiztonsági „higiéniára”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy gondoskodni kell a számítógépeink, okoseszközeink védelméről. Például ismeretlen forrásból ne töltsünk le programokat, alkalmazásokat, mert vannak ezek között olyanok, amelyek akár képesek átvenni az irányítást az okostelefon felett, így gyakorlatilag zöld utat kapnak a mobilbankba is. Az alkalmazásokat mindig hiteles forrásból telepítsük” – mondta a szakember.

Nagy Ádám szerint érdemes mindenkinek használnia vírusirtót vagy komplett internetbiztonsági alkalmazásokat. A különböző elektronikai eszközöket, notebookokat, okostelefonokat pedig tanácsos ismert, neves gyártóktól beszerezni. Érdemes továbbá rendszeresen frissíteni a programokat, emellett figyelni és megfogadni a bankok biztonsági tanácsait.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS