Beindult a kamathenger

2022. 07. 20., 10:23

Szinte az összes nagybank hiteldrágításokkal válaszolt az MNB június vége óta több lépcsőben végrehajtott nagyarányú kamatemeléseire. Hosszú idő után lépett a legnagyobb hazai pénzintézet is, de összességében a hitelkamatok növekedése jócskán elmaradt az MNB emelésétől – derül ki a Bank360.hu összeállításából.

Június vége óta a Magyar Nemzeti Bank az alapkamatát 5,9-ről 9,75 százalékra emelte, míg az egyhetes betéti kamatát 7,25-ről ugyancsak 9,75 százalékra. A nagybankok az eltelt három hétben egészen múlt péntekig alig reagáltak erre a hitelajánlataikban, azóta azonban újra beindították a kamathengert. Összességében az elmúlt egy hónapban minden nagybank drágított valamennyit a személyi kölcsönein vagy jelzáloghitelein.

Az Unicredit és az Erste legutóbb még júniusban nyúlt a kamataihoz, a Raiffeisen pedig július elején. A többiek viszont egészen július közepéig vártak az újabb hiteldrágításokkal, az elmúlt napokban azonban végül valamennyien léptek, még a szokatlanul hosszú ideig nem változtató legnagyobb piaci szereplő, az OTP is.

Az emelések mértéke azonban a személyi kölcsönöknél és a lakáshiteleknél is jelentősen elmarad a bekövetkezett jegybanki emelésektől. Ennek eredményeként még az általános hiteldrágulások után is többnyire az alapkamat alatt lehet lakáshitelhez jutni a Bank360.hu értékelése szerint, de azért már nem ritka a 10 százalék feletti THM sem a jelzáloghiteleknél. Ez a személyi kölcsönöknél már teljesen általánosnak mondható magas havi jövedelem esetén is.

Az elmúlt napokban a bankok az alábbi kamatemeléseket hajtották végre a hiteleikben a Bank360.hu összegzése szerint:

Két hónapos szünet után az OTP Bank most a jelzáloghitelek és a személyi kölcsönök kamatát is növelte. A jelzáloghiteleknél a módosítás érinti a lakáscélú, a szabad felhasználású és a fogyasztóbarát lakáshiteleket is.

Ötéves és 20 éves kamatperiódusú jelzáloghiteleknél az emelés mértéke

  • 7-13 millió forint hitelösszeg között 0,40 százalékpont,
  • 13-31 millió forint hitelösszeg között 0,55 százalékpont,
  • 31 millió forint feletti hitelösszeg esetén pedig 0,70 százalékpont. 

10 éves kamatperiódusú hiteleknél

  • 7 millió forint hitelösszeg alatt 0,20 százalékpont,
  • 7-13 millió forint hitelösszeg között 0,60 százalékpont,
  • 13-31 millió forint hitelösszeg között 0,75 százalékpont,
  • 31 millió forint feletti hitelösszeg esetén pedig 0,90 százalékpont. 

A személyi kölcsönöknél az ügyleti kamat mértéke 1 és 2 százalékponttal emelkedett az igényelt hitelösszegtől függően. Jelenleg 12,99 és 22,99 százalékos kamattal lehet személyi kölcsönt felvenni az OTP-nél.

A CIB Bank általános kamatemelést hajtott végre a jelzáloghiteleinél, amelyeket így drágábban igényelhetjük július 18-tól a kamatperiódus hosszától függően 1-1,2 százalékponttal. Az emelés érintette a hagyományos és a fogyasztóbarát lakáshiteleket, és a szabad felhasználású jelzáloghitelt is.

A K&H Banknál szintén általános emelés történt a jelzáloghiteleknél, a hagyományos és a minősített fogyasztóbarát kölcsönök is érintettek voltak. Legnagyobb mértékben az 5 éves kamatperiódusú hitel kamata drágult, 1,20 százalékponttal. A 10 éves kamatperiódusú kölcsönök ügyleti kamata 0,65 százalékkal lett magasabb, míg a fix 15 és fix 20 éves kamatperiódusú kölcsönök kisebb mértékben, 0,25 és 0,20 százalékponttal lettek drágábbak július 18-tól.

Szintén július 18-tól a Magyar Bankholding két tagja, az MKB Bank és a Takarékbank kéz a kézben emelte a jelzáloghitelek kamatait, miután a múlt héten ugyanezt tették a személyi hitelek ügyleti kamatával. Az ötéves kamatperiódusú és a fix kamatozású jelzáloghitelek kamatát 0,40 százalékponttal növelték, a 10 éves kamatperiódusú kölcsönökét pedig 0,59 százalékponttal.

Az Oberbanknál már július 15-től érvényessé vált az új árazás. Az ötéves kamatperiódusú lakáshiteleknél 2,30 százalékpont az emelés mértéke, ezzel az ügyleti kamat meghaladta a 13 százalékot. A 10 éves kamatperiódusú kölcsönöknél az emelés mértéke 1,40 százalékpont volt, 15 évnél pedig 1,44 százalékpont. Az ügyleti kamat minden esetben meghaladja a 12 százalékot.

A Provident is csatlakozott a kamatemelő hitelintézetekhez, az új feltételek július 19-től érvényesek. A kamatemelés mértékét a futamidő határozta meg:

  • az 57 hetes futamidejű kölcsön kamata 2,59 százalékponttal,
  • a 72 hetes futamidejű kölcsön kamata 2,57 százalékponttal,
  • a 110 hetes futamidejű kölcsön kamata 2,60 százalékponttal,
  • a 30 hónapos futamidejű kölcsön kamata pedig 2,63 százalékponttal emelkedett. 

Az ügyleti kamat így a Providentnél 25,85 és 26,04 százalék között van.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2025. 07. 09., 18:20
Kiválóan teljesített a Széchenyi Kártya Program 2025 első félévében, a programban részt vevő bankok 8555 beruházási célú hiteligényt fogadtak be 264,7 milliárd forint összegben – számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.
2025-07-10 17:10:00
2025. júniusban nemcsak az elektromos és hibrid hajtásláncú használt autók iránt nőtt dinamikusan az érdeklődés, de a korábban csak stagnáló hagyományos (benzin, dízel) hajtású autók is újra szárnyra kaptak – derül ki a Használtautó.hu adataiból.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS