Az áremelkedés mindenütt jelen van, még a gyermekek „bevásárlókosarát”, ezen keresztül zsebpénzét, pénztárcáját is érinti. A gyümölcsjoghurtok például 10 százalékkal drágultak egy év alatt, a hamburgerek jóval nagyobb mértékben, 19 százalékkal, de többet kell fizetni a papír zsebkendőért, a kakaós csigáért, ahogy a gyerekcipőkért is. A K&H Vigyázz, kész, pénz! vetélkedőjéhez készült összeállítás bemutatja, mit jelent a gyermekek számára az infláció.
Másfél évtizedes csúcsra gyorsult az infláció Magyarországon, éves szinten 7,4 százalékot tett ki. Ez így önmagában inkább a szülőknek, vállalkozásoknak, gazdasági döntéshozóknak fontos. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az infláció a gyermekek pénztárcáját, leginkább zsebpénzét, illetve az ünnepekre kapott összeget is érinti.
Ahhoz, hogy a gyermekek tudatosan kezeljék a pénzügyeiket, számos dolgot érdemes tisztázni, így az elsőre akár bonyolultnak tűnő infláció kérdését is. Ez a spórolás miatt is fontos téma – derül ki a K&H Vigyázz, kész, pénz! vetélkedőjéhezkészült összeállításból.
A már említett 7,4 százalékos inflációs értéknek több eleme van, például az élelmiszerek, azon belül is sok-sok termék, amelyek árát rendszeresen gyűjti, figyeli a végleges inflációs adatot közlő Központi Statisztikai Hivatal.
A K&H a hivatalos adatok alapján összerakta a gyermekek „bevásárlókosarát”. Ebben helyet kapott az iskolai büfékben kapható, de a szülök bevásárlókosarában is rendre megtalálható gyümölcsjoghurt, amely 135 forintba került 2020 novemberében és 149 forintba egy évvel később. Tehát több mint 10 százalékkal drágult egy év alatt a termék. Ez jelentős áremelkedést jelent, még akkor is, ha a 14 forintos növekedés első látásra nem tűnik számottevőnek.
A hamburgerek is drágábbak lettek: 746 forintot kellett érte adni tavaly novemberben, idén viszont már 888 forinttal kell számolni, ami 19 százalékos drágulást jelent. Többe kerül a kakaós csiga is, mégpedig 145-ről 166 forintra, azaz 14 százalékkal emelkedett. A szemüvegkeret 9 százalékkal 19.830 forintra drágult. A hátizsák ára 2 százalékkal, a narancslé 6 százalékkal, a jégkrém 5 százalékkal kerül többe.
Ehhez hasonlóan a gyerekcipők ára is jócskán megugrott: 11 000 forintról 11 550 forintra ment fel az átlagáruk, azaz 5 százalékkal lettek drágábbak.
A gyermekek „bevásárlókosarában” szereplő termékek ára átlagosan 5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Az is látszik, hogy ahhoz, hogy a gyermekek zsebpénzének a vásárlóértéke megmaradjon, a szülőknek 5-10 százalékos emelést kell tervezniük.
A fenti példákban átlagárakról van szó, ami azt jelenti, hogy a különböző szóban forgó termékek árát sok üzletből gyűjtötték össze és azok alapján jött ki a végeredmény. Viszont számos olyan termék ára is emelkedhet a jövőben, amelyekre nincs hivatalos statisztika. Ilyenek például az okostelefonok, amelyek ára folyamatosan növekszik, főként azért, mert a világszerte hiánycikknek számítanak a chipek, amelyek a készülékek legfontosabb alkatrészeinek számítanak.
Ha gyermekünk egy menő okostelefont szeretne, az ma már több 100 ezres kiadást is jelenhet, amire érdemes rendszeresen félretenni.
A pénzromlás kivédésének egyik legfőbb eszköze a takarékoskodás, amely tudatos pénzügyi magatartást jelent. Számolni kell azzal, hogy a különböző termékek ára emelkedhet és ezt is számításba venni a takarékoskodás során. A K&HVigyázz, kész, pénz! vetélkedő keretében a legfiatalabb korosztály játékos formában sajátíthatja el az ehhez szükséges ismereteket, a legjobbak pedig 3-5 fős csapatokban online vetélkedő keretében is összemérhetik tudásukat. A játékra 2022. február 1-ig lehet jelentkezni.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.