Közbeszerzés, 2019: rekordot döntöttek a hazai kkv-k

2020. 02. 12., 16:45

Rekordot döntöttek a magyar kis- és középvállalkozások a közbeszerzési piacon: minden eredményesen lefolytatott 100 közbeszerzési eljárásból 87 darabot, minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból pedig 59 forintot a kkv-k nyertek el 2019-ben – ismertette a Közbeszerzési Hatóság a szervezet évértékelő sajtótájékoztatóján.

A Közbeszerzési Hatóság január 23-án tette közzé a 2019-ről szóló gyorsjelentését. Eszerint a tavalyi évben 9837 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le Magyarországon az ajánlatkérők, melynek összértéke 3430 milliárd forint volt, előzetes becslés szerint a teljes magyar GDP 7,5 százaléka. Ez azt jelenti, hogy óránként 391,5 millió forintot kötöttek le közbeszerzés útján a megrendelő ajánlatkérők.

„Teljeskörű adatokkal és megalapozott, az EU-s irányelvi előírásoknak megfelelő módszertannal dolgozunk azért, hogy szakmailag kifogástalan friss eredmények lássanak napvilágot hazánkról. Brüsszelben a tagállamokra nézve csupán a nagyértékű beszerzések alapján számolnak statisztikát. Magyarország esetében ez az összes eljárás mindössze 26 százalékát teszi ki, amely korántsem ad teljeskörű képet. A magyar Közbeszerzési Hatóság e mellett a fennmaradó 74 százalékot is elemzi, hiszen abban ugyanúgy benne van a magyar emberek teljesítménye. Aki teljes képet szeretne kapni a magyar közbeszerzésekről, az forduljon hozzánk bizalommal – hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a szervezet évértékelő sajtótájékoztatóján.

Tovább erősödnek a hazai kkv-k

Tovább növekszik a magyar kis- és középvállalkozások térnyerése a hazai közbeszerzési piacon: 2019-ben 8559 darab eljárást nyertek el, összesen 2016 milliárd forint értékben – vagyis minden eredményesen lefolytatott 100 közbeszerzési eljárásból 87 darabot, minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból pedig 59 forintot a kkv-k vittek. Mindkét érték rekordnak számít az elmúlt 10 évet tekintve. 

Tizenharmadára csökkent a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma

Az átláthatóság is tovább erősödött tavaly: a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma (HNT) 2019-re a 6 évvel ezelőtti érték tizenharmadára csökkent, amely a tavalyi évben 274 db ilyen típusú eljárást jelentett. A HNT egy sajátos közbeszerzési eljárásfajta, amely zárt körben zajlik, emiatt korlátozza a versenyt.

A közbeszerzési eljárások szabályos lefolytatásának biztosítása

A Közbeszerzési Hatóság célja a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogsértések megelőzése, és az eljárások szabályos lefolytatásának támogatása. Ennek érdekében egyrészt rendszeres képzéseket szervez a közbeszerzésekkel foglalkozó szakemberek számára, másrészt szigorú ellenőrzés során lektorálja az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a napi szerkesztésű hazai Közbeszerzési Értesítőben közzétételre kerülő hirdetményeket. A hirdetmények közzététele a közbeszerzések transzparenciájának záloga. A hirdetmények ellenőrzésével pedig a Hatóság jelentősen hozzájárul a közbeszerzési eljárások jogszerűségéhez, így csökkentve a jogorvoslatok számát.

„A Közbeszerzési Hatóság a jövőben is nagy hangsúlyt fektet a közbeszerzési eljárások előkészítésének szigorú ellenőrzésére, figyelemmel arra, hogy tapasztalataink szerint a legtöbb eljárási hiba, korrigendum, valamint szabálytalan szerződésmódosítás a hibás előkészítésre, elsősorban a beszerzés tárgyát képező műszaki leírás hiányosságaira vezethető vissza. Szeretném hangsúlyozni, hogy az eredményes eljárás lefolytatásának alapja annak megfelelő előkészítése, ezért a Hatóság kiemelt figyelmet fordít a közbeszerzési eljárások szereplőinek képzésére, ezzel elősegítve a jogkövető magatartást, ezáltal a közpénzek átlátható és hatékony felhasználását” – emelte ki dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság főtitkára.  

Növekszik a szabálykövetők száma

A tavalyi évben 570 db jogorvoslati eljárás indult, összesen 673 millió forint bírságot szabott ki a Közbeszerzési Hatóság keretében, de attól függetlenül működő Közbeszerzési Döntőbizottság.

Amennyiben súlyos jogsértést állapítunk meg, magasabb bírságot szabunk ki: ez abból is látható, hogy az egy érdemi jogorvoslatra jutó bírság összege a többszörösére nőtt az elmúlt években, a tavalyi 2.781.000 forint például a 2014-es érték több mint ötszöröse. Kisebb szabálytalanságok esetén rendszerint méltányos összegű bírságot szabunk ki. Ez a modell sikeresen működik, a közbeszerzési szereplők egyre szabálykövetőbbek, így tavaly már kevesebb bírságot kellett kiszabnunk, mint 2018-ban” – fejtette ki dr. Puskás Sándor, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke.

Hozzátette: a döntőbizottság pernyertességi aránya az elmúlt években folyamatosan nőtt, 2019-ben már 92 százalék volt, vagyis a szervezet a döntései ellen indított bírósági felülvizsgálatokat – elenyésző kivétellel – rendre megnyeri.

A Közbeszerzési Hatóság Gyorsjelentése ezen a linken érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 22., 15:10
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.