Rekordot döntöttek a magyar kis- és középvállalkozások a közbeszerzési piacon: minden eredményesen lefolytatott 100 közbeszerzési eljárásból 87 darabot, minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból pedig 59 forintot a kkv-k nyertek el 2019-ben – ismertette a Közbeszerzési Hatóság a szervezet évértékelő sajtótájékoztatóján.
A Közbeszerzési Hatóság január 23-án tette közzé a 2019-ről szóló gyorsjelentését. Eszerint a tavalyi évben 9837 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le Magyarországon az ajánlatkérők, melynek összértéke 3430 milliárd forint volt, előzetes becslés szerint a teljes magyar GDP 7,5 százaléka. Ez azt jelenti, hogy óránként 391,5 millió forintot kötöttek le közbeszerzés útján a megrendelő ajánlatkérők.
„Teljeskörű adatokkal és megalapozott, az EU-s irányelvi előírásoknak megfelelő módszertannal dolgozunk azért, hogy szakmailag kifogástalan friss eredmények lássanak napvilágot hazánkról. Brüsszelben a tagállamokra nézve csupán a nagyértékű beszerzések alapján számolnak statisztikát. Magyarország esetében ez az összes eljárás mindössze 26 százalékát teszi ki, amely korántsem ad teljeskörű képet. A magyar Közbeszerzési Hatóság e mellett a fennmaradó 74 százalékot is elemzi, hiszen abban ugyanúgy benne van a magyar emberek teljesítménye. Aki teljes képet szeretne kapni a magyar közbeszerzésekről, az forduljon hozzánk bizalommal – hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a szervezet évértékelő sajtótájékoztatóján.
Tovább erősödnek a hazai kkv-k
Tovább növekszik a magyar kis- és középvállalkozások térnyerése a hazai közbeszerzési piacon: 2019-ben 8559 darab eljárást nyertek el, összesen 2016 milliárd forint értékben – vagyis minden eredményesen lefolytatott 100 közbeszerzési eljárásból 87 darabot, minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból pedig 59 forintot a kkv-k vittek. Mindkét érték rekordnak számít az elmúlt 10 évet tekintve.
Tizenharmadára csökkent a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma
Az átláthatóság is tovább erősödött tavaly: a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma (HNT) 2019-re a 6 évvel ezelőtti érték tizenharmadára csökkent, amely a tavalyi évben 274 db ilyen típusú eljárást jelentett. A HNT egy sajátos közbeszerzési eljárásfajta, amely zárt körben zajlik, emiatt korlátozza a versenyt.
A közbeszerzési eljárások szabályos lefolytatásának biztosítása
A Közbeszerzési Hatóság célja a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogsértések megelőzése, és az eljárások szabályos lefolytatásának támogatása. Ennek érdekében egyrészt rendszeres képzéseket szervez a közbeszerzésekkel foglalkozó szakemberek számára, másrészt szigorú ellenőrzés során lektorálja az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a napi szerkesztésű hazai Közbeszerzési Értesítőben közzétételre kerülő hirdetményeket. A hirdetmények közzététele a közbeszerzések transzparenciájának záloga. A hirdetmények ellenőrzésével pedig a Hatóság jelentősen hozzájárul a közbeszerzési eljárások jogszerűségéhez, így csökkentve a jogorvoslatok számát.
„A Közbeszerzési Hatóság a jövőben is nagy hangsúlyt fektet a közbeszerzési eljárások előkészítésének szigorú ellenőrzésére, figyelemmel arra, hogy tapasztalataink szerint a legtöbb eljárási hiba, korrigendum, valamint szabálytalan szerződésmódosítás a hibás előkészítésre, elsősorban a beszerzés tárgyát képező műszaki leírás hiányosságaira vezethető vissza. Szeretném hangsúlyozni, hogy az eredményes eljárás lefolytatásának alapja annak megfelelő előkészítése, ezért a Hatóság kiemelt figyelmet fordít a közbeszerzési eljárások szereplőinek képzésére, ezzel elősegítve a jogkövető magatartást, ezáltal a közpénzek átlátható és hatékony felhasználását” – emelte ki dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság főtitkára.
Növekszik a szabálykövetők száma
A tavalyi évben 570 db jogorvoslati eljárás indult, összesen 673 millió forint bírságot szabott ki a Közbeszerzési Hatóság keretében, de attól függetlenül működő Közbeszerzési Döntőbizottság.
„Amennyiben súlyos jogsértést állapítunk meg, magasabb bírságot szabunk ki: ez abból is látható, hogy az egy érdemi jogorvoslatra jutó bírság összege a többszörösére nőtt az elmúlt években, a tavalyi 2.781.000 forint például a 2014-es érték több mint ötszöröse. Kisebb szabálytalanságok esetén rendszerint méltányos összegű bírságot szabunk ki. Ez a modell sikeresen működik, a közbeszerzési szereplők egyre szabálykövetőbbek, így tavaly már kevesebb bírságot kellett kiszabnunk, mint 2018-ban” – fejtette ki dr. Puskás Sándor, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke.
Hozzátette: a döntőbizottság pernyertességi aránya az elmúlt években folyamatosan nőtt, 2019-ben már 92 százalék volt, vagyis a szervezet a döntései ellen indított bírósági felülvizsgálatokat – elenyésző kivétellel – rendre megnyeri.
A Közbeszerzési Hatóság Gyorsjelentése ezen a linken érhető el.
Átadták a jászfényszarui ipari parkban a precíziós motoralkatrészeket gyártó Zhejiang Shuanghuan Driveline magyarországi leányvállalata, az Evoring üzemét.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.