Állattartó gépek korszerűsítése: több mint ötszörösére emelte a kormány a pályázatok keretösszegét

2021. 09. 07., 19:30

A célzott támogatásoknak köszönhetően növekszik a beruházási kedv az állattartásban – jelentette ki az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára Kisteleken, az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázatok támogatói okiratainak átadásán.

Farkas Sándor emlékeztetett arra, a rendkívüli érdeklődésére való tekintettel a pályázat eredetileg meghirdetett 50 milliárd forintos keretösszegét 260 milliárd forintra emelték. Eddig 621 fejlesztés támogatásáról döntöttek, még a korábban tervezetnél is nagyobb, 290,5 milliárd forintos összegben - tette hozzá. A térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus közölte, Csongrád-Csanád megyében eddig húsz pályázó kapott támogatást, mintegy 10 milliárd forint értékben. A megye gazdálkodói elsősorban baromfi-, szarvasmarha- és sertéstelepeket építenek, illetve korszerűsítenek, de érkezett kérelem lovasistálló vagy húsgalamb-tenyészet számára alkalmas ingatlan fejlesztésére is.

A szarvasmarha-ágazatban csaknem 40 ezer férőhely létesítése, illetve fejlesztése valósul meg a támogatásoknak köszönhetően országszerte. Valamennyi területet figyelembe véve pedig csaknem 400 ezer négyzetméternyi istállót vagy egyéb épületet korszerűsítenek. Farkas Sándor elmondta: a kormány fontos célja a magyar élelmiszeripar fejlesztése, a minél nagyobb feldolgozottsági szintű, minőségi termékek előállítása érdekében. Ezért jelent meg 200 milliárd forintos keretösszeggel az élelmiszeripari és borászati tevékenységekhez kapcsolódó fejlesztések támogatásáról szóló felhívás. A feldolgozók beruházásaik legfeljebb felére igényelhetnek 100 millió és 5 milliárd forint közötti támogatást. A minisztérium őszre tervezi az új agrár-környezetvédelmi pályázatok meghirdetését hároméves kötelezettségvállalási időszakkal, megemelt keretekkel, a földhasználati kérdések rugalmasabb kezelésével.

Nagy Sándor, Kistelek polgármestere úgy fogalmazott, a pályázatok nyertesei már korábban bizonyították, sikeresen gazdálkodnak, munkájuk megfelel a szigorú támogatási követelményeknek. A jó vállalkozókat meg kell becsülni, mert jórészt ők tartják el környezetüket, biztosítják adóforintjaikkal településük fejlesztésének hátterét – hangsúlyozta a politikus. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 02. 22., 22:20
epizód: 2026 / 4   |   hossz: 24:39
A Valentin-nap hétvégéjén a kétfős belföldi foglalásoknál Budapest, Eger és Hajdúszoboszló vitte a prímet a Szállás.hu adatai szerint, de általában véve Észak-Magyarország a legnépszerűbb régió itthon. A párok többsége ilyenkor két éjszakára, négycsillagos hotelbe, jellemzően félpanzióval foglal – és nem is véletlenül. Kelemen Lili, a portál PR-szakértője elárulta, hogy a felméréseik szerint a vendégek az év ezen időszakában a fürdőlátogatástól és a wellnessélménytől várják a kikapcsolódást, ám sokat nyomnak a latba a foglalások során az olyan programok is, mint a Visegrádi Fellegvár, a Festetics-kastély vagy a mohácsi busójárás. De mire költünk a legszívesebben, milyen kedvezményekre vágyunk, és hogyan teljesítik a kívánságainkat a hazai szálláshelyek az év egyes időszakaiban? Részletek ebben az epizódban.
A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS