„A stratégia célja, hogy hazánkban a korábbi éveknél nagyobb társadalmi és szakpolitikai támogatottságot élvezzen a közös erőfeszítés a csalás elleni küzdelemben.”
A kormány a hivatalos pályázati portálon közzétette a „Csalás és korrupció elleni stratégia a 2021–2027 programozási időszakra, valamint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtására” című összefoglalót.
„A Stratégia az európai uniós és a hazai forrásokkal való szándékos visszaélések elutasításának jegyében született, célja, hogy hazánkban a korábbi éveknél nagyobb társadalmi és szakpolitikai támogatottságot élvezzen a közös erőfeszítés a csalás elleni küzdelemben. Célja továbbá a társadalomban és a munkatársakban a felelősségérzet erősítése, egy olyan értékalap megteremtése, amely áthatja a társadalmi és intézményi együttműködést ezen a területen.”
A „stratégia” a csalás és korrupció elleni tevékenység alapfogalmait és alapelveit is összefoglalja.
Szabálytalanság: az alkalmazandó jognak a gazdasági szereplő cselekményéből vagy mulasztásából adódó bármilyen megsértése, ami az Unió költségvetését a költségvetésre rótt indokolatlan kiadás formájában sérti vagy sértheti (2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 31. pontja alapján).
Csalás gyanúja: Az (EU) 2017/1371 irányelv 3. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában és 4. cikkének (1)–(3) bekezdésében említett, csalás vagy más bűncselekmény fennállásának megállapítására irányuló nemzeti szintű közigazgatási vagy bírósági eljárás megindítására okot adó szabálytalanságok.
Csalás: Az (EU) 2017/1371 irányelv szerint az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalásnak minősülnek a következők.
A kiadások tekintetében a következőkre vonatkozó minden szándékos cselekmény vagy mulasztás:
– olyan hamis, helytelen vagy hiányos nyilatkozatok vagy dokumentumok felhasználása vagy előterjesztése, amelyek következménye az Európai Közösségek általános költségvetéséből vagy az Európai Közösségek kezelésében levő, illetve az Európai Közösségek nevében kezelt költségvetésekből biztosított pénzeszközök jogtalan megszerzése vagy visszatartása,
– információ elhallgatása és ezzel egy konkrét kötelezettség megszegése, az előbbiekkel megegyező következményekkel,
– az ilyen pénzeszközök nem az eredetileg megjelölt és a döntés alapjául szolgáló célokra történő jogellenes felhasználása.
A bevételek tekintetében a következőkre vonatkozó minden szándékos cselekmény vagy mulasztás:
– olyan hamis, helytelen vagy hiányos nyilatkozatok vagy dokumentumok felhasználása vagy előterjesztése, amelyek következménye az Európai Közösségek általános költségvetése vagy az Európai Közösségek kezelésében levő, illetve az Európai Közösségek nevében kezelt költségvetés forrásainak jogtalan csökkentése,
– információ elhallgatása és ezzel egy konkrét kötelezettség megszegése, az előbbiekkel megegyező következményekkel,
– a jogszerűen szerzett haszon jogellenes felhasználása, az előbbiekkel megegyező következményekkel.
Integritás: Az államigazgatási szerv szabályszerű, a hivatali szervezet vezetője és az irányító szerv által meghatározott célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek megfelelő működése.
Integritási kockázat: Az államigazgatási szerv célkitűzéseit, értékeit, elveit sértő vagy veszélyeztető visszaélés, szabálytalanság vagy egyéb esemény lehetősége.
Korrupció: Korrupció minden hatalommal való visszaélés magáncélból.
Korrupciós kockázat: Minden feltételezett korrupciós cselekmény, beleértve (de nem kizárólagosan) az integritási kockázatokat.
A Stratégiában megfogalmazott célok, valamint intézkedések tekintetében az alábbi alapelvek érvényesülnek.
Közpénz védelme: a fejlesztéspolitikai intézményrendszer elkötelezett a csalás megelőzése, felderítése, hatékony kezelése mellett a közpénz védelme és a közérdek szolgálata céljából.
Zéró tolerancia: a fejlesztéspolitikai intézményrendszer az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló fejlesztések kapcsán a hazai és az uniós költségvetést sértő szándékos visszaélésekkel szemben zéró toleranciát tanúsít.
Csalásmegelőzés: a fejlesztéspolitikai intézményrendszer a csalás elleni küzdelemben a megelőzésre helyezi a hangsúlyt a csalás kockázatának minimálisra csökkentésével, tekintettel arra, hogy a források visszaszerzési, beszedési költségei magasak, valamint annak lehetőségei kockázatosak.
Átláthatóság: az átláthatóság demokratikus alapérték, a hazai és az uniós költségvetést sértő csalás elleni küzdelem kiemelt eszköze, amely erősíti a fejlesztéspolitikai intézményrendszerbe vetett közbizalmat, továbbá biztosítja az uniós források felhasználása tekintetében a társadalmi kontrollt.
Arányosság: a csalás elleni küzdelem céljainak megvalósításához olyan eszközöket szükséges választani, amelyek indokoltak, az adott célok megvalósítását leginkább szolgálják, de nem okoznak indokolatlan terheket vagy károkat.
Integritás és hivatásetika: a csalás elleni küzdelemben a fejlesztéspolitikai intézményrendszer munkatársainak a hivatali szervezeteik tevékenységére vonatkozó szabályoknak, a meghatározott célkitűzéseknek, értékeknek, etikai normáknak megfelelő előírások szerint kell eljárniuk.
Társadalmi együttműködés: az érintett intézményi szereplők és a társadalom együttes fellépésére van szükség a csalás elleni küzdelemben.
Bárhol kóstoltam, két napon keresztül előbb-utóbb felemlegették. Túl sokan ahhoz, hogy szó nélkül hagyjuk.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a projekt kivitelezési és finanszírozási szerződését.