Világszerte hiány van fenntarthatósági menedzserekből

2022. 07. 26., 14:47

Pénzügyi-befektetési, munkaerő-megtartási és a vevők szempontjából is kritikus kérdéssé vált, hogy a vállalatok milyen fenntarthatósági lépéseket tesznek a következő években. Emiatt világszerte, a legnagyobb világcégeknél is óriási a hiány fenntarthatósági szakemberekből, akik beépíthetik a zöld szempontokat a cégek működésébe. Mit kell tudnia egy fenntarthatósági menedzsernek?

Világszerte hiány van fenntarthatósági szakemberekből: a napokban a Google zöld törekvéseiért felelős vezetője posztolta ki, hogy a globális piac legnevesebb cégei (például a Coca-Cola, a LEGO vagy a Meta/Facebook) keresik ESG-hez (environment, socal, governance, azaz környezeti, társadalmi, vállalatirányítási tényezők) értő munkatársaikat.

Ez a trend Magyarországon is érzékelhető, hiszen az ESG szempontok mind fontosabbá válnak a finanszírozás/befektetések, a munkaerő megtartása (employer branding) és kisebb mértékben a vevők megnyerése szempontjából. Ma az ESG és a fenntarthatóság kőkemény, pénzügyi kockázati kérdés is, hiszen egyre több bank dönt úgy, hogy csökkenti a hitelezést azon ügyfeleinek, amelyeknek nincsen számon kérhető net-zero, azaz karbonlábnyom-csökkentési stratégiájuk.

Az ESG jelentési kötelezettség 2023-tól a hazai tőzsdei cégek esetében is fennáll, így fontos, hogy a vállalatok alkalmazásában vagy szerződéses partnereként képzett fenntarthatósági menedzserek álljanak. 

Mit kell tudnia egy fenntarthatósági menedzsernek? A kérdésre Lévai Gábor és Wiszkidenszky András válaszol, akik tavaly úttörőként hozták létre Magyarországon a Certified Sustainability Manager (minősített fenntarthatósági menedzser, CSM) képzést.

1. Stakeholder szemlélet: nem elég bevezetni egy cégnél például a szelektív hulladékgyűjtést – ez egyszerű, látványos, jól kommunikálható akció, de valójában nem javít túl sokat a környezeti, társadalmi hatáson. Ehelyett a fenntarthatósági menedzsernek a több utánjárást, átgondolást igénylő stakeholder-szemléletet kell képviselnie, vagyis feltérképeznie vállalata érintettjeit, és őket figyelembe véve megállapítani, milyen stratégiát érdemes követni. Hiszen közvetlenül vagy áttételesen ezeket a stakeholdereket érintik majd a lépések, és rajtuk keresztül sokszorozódhat meg a társadalomra és a környezetre gyakorolt pozitív hatás.

2. Alapfogalmak értése: az ESG viszonylag új terület, nagyon sok friss szakkifejezés kering a nemzetközi üzleti világban és sajtóban. Maga a fenntarthatóság fogalma is ingoványos talaj, ezért a CSM-nek tudnia kell kontextusba helyeznie. Mindehhez pedig megismerni, majd követni kell az ágazat nemzetközi trendjeit. 

3. Impact szemlélet: annak eldöntése, hogy melyik akció valóban nagy hatású (erre utal az angol impact szó, amely itt pozitív társadalmi és környezeti hatást jelent), melyik az, amelyik csak annak látszik, és a greenwashing, azaz a tartalom nélküli kommunikációs trükk kategóriájába esik. Mindent meg kell tudni mérni: a hatásmérés nélkül nem tud a vállalat valós, számon kérhető ESG stratégiát alkotni, ami hosszabb távon a fiatal munkaerő és a vevők elvesztését vagy finanszírozási nehézségeket is okozhat.

4. Fenntarthatósági jelentés: a vállalatok életében a fenntarthatósági vagy ESG jelentés az, amely képet ad a cég környezeti, társadalmi és etikai törekvéseiről. Ez lehet nyomtatott vagy digitális kiadvány, weboldal. A lényeg, hogy a fenntarthatósági menedzser a felelős ezek elkészítéséért és tartalmáért.

5. Szakmai közösség: más szakmákhoz hasonlóan ez sem magányos küzdelem, a jó fenntarthatósági menedzsernek hasznos ismernie azokat a szervezeteket, cégeket, kiemelkedő személyiségeket, akikhez fordulhat, ha a szakmai kihívás előtt áll vagy ha továbbképezné magát.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 02., 14:30
A Z generáció tudatosan, de rendkívül élménycentrikusan költ – derül ki egy generációról készült átfogó kutatásból. A riport készítésében közreműködött a Diverzum, hazánk legnagyobb diákkedvezményeket kínáló platformja is, amelynek a partnerségi vezetőjével, Takács Péterrel beszélgettünk a Cégkassza Podcast legújabb adásában. A szakértő megosztotta gondolatait a Diverzum indulásáról, valamint a fiatalok fogyasztási szokásairól és digitális életmódjáról is.
2025. 06. 13., 12:05
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az egy hónappal korábbihoz képest 1,8 százalékkal csökkent az ipai termelés volumene az Európai Unióban 2025. áprilisban, az egy évvel korábbit ugyanakkor így is meghaladta 0,6 százalékkal.
2025. 06. 12., 11:05
Májusban országos szinten 0,8 százalékkal nőttek a lakbérek áprilishoz képest, ugyanakkor a fővárosban enyhe csökkenés történt: Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza az albérletárak. Éves összevetésben továbbra is drágulás látható: országosan 7,9 százalékkal, Budapesten pedig 7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az elmúlt egy év során – derül ki a KSH-ingatlan.com májusi lakbérindexéből.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS