Pénzügyi-befektetési, munkaerő-megtartási és a vevők szempontjából is kritikus kérdéssé vált, hogy a vállalatok milyen fenntarthatósági lépéseket tesznek a következő években. Emiatt világszerte, a legnagyobb világcégeknél is óriási a hiány fenntarthatósági szakemberekből, akik beépíthetik a zöld szempontokat a cégek működésébe. Mit kell tudnia egy fenntarthatósági menedzsernek?
Világszerte hiány van fenntarthatósági szakemberekből: a napokban a Google zöld törekvéseiért felelős vezetője posztolta ki, hogy a globális piac legnevesebb cégei (például a Coca-Cola, a LEGO vagy a Meta/Facebook) keresik ESG-hez (environment, socal, governance, azaz környezeti, társadalmi, vállalatirányítási tényezők) értő munkatársaikat.
Ez a trend Magyarországon is érzékelhető, hiszen az ESG szempontok mind fontosabbá válnak a finanszírozás/befektetések, a munkaerő megtartása (employer branding) és kisebb mértékben a vevők megnyerése szempontjából. Ma az ESG és a fenntarthatóság kőkemény, pénzügyi kockázati kérdés is, hiszen egyre több bank dönt úgy, hogy csökkenti a hitelezést azon ügyfeleinek, amelyeknek nincsen számon kérhető net-zero, azaz karbonlábnyom-csökkentési stratégiájuk.
Az ESG jelentési kötelezettség 2023-tól a hazai tőzsdei cégek esetében is fennáll, így fontos, hogy a vállalatok alkalmazásában vagy szerződéses partnereként képzett fenntarthatósági menedzserek álljanak.
Mit kell tudnia egy fenntarthatósági menedzsernek? A kérdésre Lévai Gábor és Wiszkidenszky András válaszol, akik tavaly úttörőként hozták létre Magyarországon a Certified Sustainability Manager (minősített fenntarthatósági menedzser, CSM) képzést.
1. Stakeholder szemlélet: nem elég bevezetni egy cégnél például a szelektív hulladékgyűjtést – ez egyszerű, látványos, jól kommunikálható akció, de valójában nem javít túl sokat a környezeti, társadalmi hatáson. Ehelyett a fenntarthatósági menedzsernek a több utánjárást, átgondolást igénylő stakeholder-szemléletet kell képviselnie, vagyis feltérképeznie vállalata érintettjeit, és őket figyelembe véve megállapítani, milyen stratégiát érdemes követni. Hiszen közvetlenül vagy áttételesen ezeket a stakeholdereket érintik majd a lépések, és rajtuk keresztül sokszorozódhat meg a társadalomra és a környezetre gyakorolt pozitív hatás.
2. Alapfogalmak értése: az ESG viszonylag új terület, nagyon sok friss szakkifejezés kering a nemzetközi üzleti világban és sajtóban. Maga a fenntarthatóság fogalma is ingoványos talaj, ezért a CSM-nek tudnia kell kontextusba helyeznie. Mindehhez pedig megismerni, majd követni kell az ágazat nemzetközi trendjeit.
3. Impact szemlélet: annak eldöntése, hogy melyik akció valóban nagy hatású (erre utal az angol impact szó, amely itt pozitív társadalmi és környezeti hatást jelent), melyik az, amelyik csak annak látszik, és a greenwashing, azaz a tartalom nélküli kommunikációs trükk kategóriájába esik. Mindent meg kell tudni mérni: a hatásmérés nélkül nem tud a vállalat valós, számon kérhető ESG stratégiát alkotni, ami hosszabb távon a fiatal munkaerő és a vevők elvesztését vagy finanszírozási nehézségeket is okozhat.
4. Fenntarthatósági jelentés: a vállalatok életében a fenntarthatósági vagy ESG jelentés az, amely képet ad a cég környezeti, társadalmi és etikai törekvéseiről. Ez lehet nyomtatott vagy digitális kiadvány, weboldal. A lényeg, hogy a fenntarthatósági menedzser a felelős ezek elkészítéséért és tartalmáért.
5. Szakmai közösség: más szakmákhoz hasonlóan ez sem magányos küzdelem, a jó fenntarthatósági menedzsernek hasznos ismernie azokat a szervezeteket, cégeket, kiemelkedő személyiségeket, akikhez fordulhat, ha a szakmai kihívás előtt áll vagy ha továbbképezné magát.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.