Tényleg az olcsó munkaerő a magyar versenyképesség egyik alapja?

2022. 11. 03., 15:19

A „versenyképességünk egyik alapja ma még mindig az olcsó munkaerő" – jelentette ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Valóban így lenne? Erre válaszol elemzésében a GKI.

A közgazdasági elmélet szerint a termelési költségek és a termelékenység alakulása együttesen alakítja a versenyképességet. A termelékenység pedig részben az alkalmazott technológiától, részben az azt működtető emberektől, azok képességeitől, tudásától függ.

A költségek között a munkaerő súlya viszonylag alacsony az iparban, ellenben magas a szolgáltatásban (mivel az élőmunka igény magasabb). 2020-ban a 322 ezer kettős könyvvitelt vezető magyarországi cég esetében a bevétel 89,5 ezer milliárd forint volt, miközben a személyi jellegű kifizetések 9,9 ezer milliárd Ft-ot tettek ki (11 százalék). Csak érdekes adalékként: az adózás előtti eredmény a Covid-19 járvány ellenére 7,6 ezer milliárd forintot ért el!

A magyar gazdaságpolitika kiemelt területként kezeli a feldolgozóipari cégek letelepítését hazánkban. Ezek közül az autógyártás a zászlóshajó. A 2020-as beszámolók szerint ebben az ágazatban 6,8 százalék volt a személyi jellegű ráfordítások aránya az árbevételhez viszonyítva (a legnagyobb szereplő, az Audi esetében ez a szám 2021-ben mindössze 5,9 százalék lett). De az új kedvenc, az akkumulátorgyártás esetében is 6,8 százalék volt a megfelelő mutató, ami a későbbiekben, a termelési kapacitás eléréséig még mérséklődni is fog.

Jól látható, hogy önmagában a bérek szintje mellett sok más költségelem is hat az eredményességre (így például a logisztikai költségek). Az is látható, hogy az alacsony szintű, jellemzően futószalag melletti betanított munkafolyamatok uralják a multik magyarországi tevékenységét (egyszerű összeszerelő tevékenység), amely igen érzékeny a költségek alakulására. Így válság esetén könnyen leépíthetők, más országba helyezhetők át a tevékenységek. A magyar gazdaságpolitika az erőltetett „újraiparosítási” tervekkel az alacsony magyar hozzáadott értékű tevékenységeket vonzza az országba, magas költségvetési támogatással.

Ez konzerválja a kedvezőtlen gazdasági szerkezetet, ráadásul erősen energiaintenzív és esetenként környezet szennyező iparágak (például akkumulátor gyártás) üzemei települnek be. Árulkodó, hogy az egy várható dolgozóra jutó közvetlen költségvetési támogatás a multik esetében a teljes bérköltséget 8-10 évre fedezik (vagyis a hazai munkaerő ingyen dolgozik ez alatt).

Ráadásul a cégek beszámolói szerint hiányzik a hazai, jól képzett (és persze olcsó) munkaerő, ezért a külföldi munkaerő fokozott behozatalát erőltetik (Szerbiából. Ukrajnából, de az elmúlt években már Ázsiából is). De a közvetlen támogatás mellett infrastruktúra fejlesztést is kapnak (az új BMW gyárra már eddig 140 milliárd forintot költött a költségvetés).

Az erőteljes kormányzati támogatás ellenére az ipar súlya a GDP termelésből jelentősen csökkent 1995-höz képest (-3 százalékpont), az „újraiparosítás” meghirdetése (2014) óta pedig 3,7 százalékponttal. Ellenben a szolgáltatások súlya emelkedett (1995 óta 6,4, 2014 óta 2,3 százalékponttal). A növekvő GDP-ből az emelkedő részarány a szolgáltatások gyorsuló előretörését mutatják.

Valószínű, hogy akkora támogatásból, amelyből a multik munkahelyet teremtenek, a magyar vállalkozások is tudnának legalább annyi munkahelyet létrehozni. Ezek ráadásul a hazai adottságoknak jobban megfelelnek, s a hazai hozzáadott érték is magasabb lenne (különösen a szolgáltatásokban). Így nem kellene az olcsó összeszerelő tevékenységekért Ázsia országaival versenyezni, s nem konzerválnánk a nyugat-európaihoz képest alacsony bérszintet.

Persze a magas jövedelmezőségű tevékenységekhez jól képzett szakemberekre van szükség, amelyet az oktatás biztosít a hazai munkaerő piacnak. Ehhez minőségi oktatásra van szükség, amelynek alapja a tudás megbecsülése (mind anyagilag, mind erkölcsileg). Magyarul: ha többet költünk az oktatásra (és nem elsősorban az épületekre, hanem az oktatókra, valamint a tananyagokra), akkor sokkal termelékenyebb munkaerővel veszünk részt a globálisversenyben, amely magasabb béreket tesz lehetővé. (GKI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-02-02 09:18:58
A januári csend után több nagybank is lépett, és elkezdte csökkenteni a kölcsönök kamatait. Volt olyan közülük, amelyik ezt a lakáshiteleknél és a személyi kölcsönöknél is megtette.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS