A Randstad legfrissebb kutatásában felmérte, hogy milyen gazdasági várakozásokkal indítják 2024-et a hazai cégek. A HR Trends 2024-ből kiderül, hogy a felmérésben részt vevő több mint 350 vállalat számít-e növekedésre, milyen toborzási terveik vannak és hogy mik a legnagyobb HR kihívásaik.
A hazai vállalati szektor több mint fele nem számít növekedésre, de egy kicsivel optimistábban tekintenek a 2024-es év elé az üzleti teljesítményét illetően – derül ki a Randstad hazai HR döntéshozók és felsővezetők körében végzett, 2024-es HR Trends kutatásából. Tavalyhoz képest 4 százalékkal többen, a felmérés résztvevőinek 45 százaléka számít a vállalatuk nettó árbevételének növekedésére – ám még így is jóval kevésbé optimisták 2022-höz képest, amikor a válaszadók 61 százaléka prognosztizálta ezt.
A pozitívan gondolkodók 64 százaléka 4-10 százalékos növekedést vízionál, de könnyen előfordulhat, hogy ez nem jelent valós gazdasági növekedést, amennyiben nem fedezi majd az infláció mértékét. Kimondottan optimistán a válaszadók csupán 26 százaléka tekint az idei évre, ők a nettó árbevételük 11 százalékot meghaladó mértékű növekedésével terveznek.
Az ágazatokat tekintve majdnem minden szektorban 30 százalék vagy a feletti a növekedésre számító cégek aránya. A legbizakodóbbak az FMCG szektor, az energetika és közmű szolgáltatók, valamint az IT és telekommunikációs vállalatok. Ezekből a szektorokból a válaszadó cégek több mint 60 százaléka számít növekedésre. Az ingatlan- és építőiparban tevékenykedő vállalatok mindössze 15 százaléka nyilatkozott növekedési kilátásról, ebben a szektorban a válaszadó cégek 30 százaléka csökkenésre számít bevétele kapcsán.
Az autóipari vállalatok közel harmada hozzájuk hasonlóan borúlátó. Előbbi esetében a lakáspiacot lelassító magas kamatok, illetve a leállított nagyberuházások okozhatják a pesszimizmust, míg utóbbi esetében az elektromos technológia terjedése miatti kivárás vagy az elhalasztott lakossági nagyberuházások hatása is meghúzódhat a háttérben.
Három éves trend távlatában, 2022 óta 3 százalékról 12 százalékra nőtt azon cégek aránya, amelyek a borúsabb üzleti körülmények miatt a nettó árbevételük csökkenésére számítanak. A válaszadó cégek több mint harmada stagnáló árbevétellel kalkulál 2024-ben, 5 százalék pedig nem tudja, hogy mire számítson.
„Az a tény, hogy a cégek közel fele nem számít árbevételének növekedésére, előrejelzi, hogy a tavaly tapasztalt bérnövekedési trend megtorpanhat idén, illetve, ha nem párosul a hatékonyság növelésével, könnyen veszélyezteti a cégek profitabilitását” – fogalmazott Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetője, aki szerint az is beszédes a munkaerőpiaci kilátásokra nézve, hogy a növekedéssel számoló cégek közül csak minden hatodik tud nőni 15 százalékkal vagy többel, azaz az összes céget figyelembe véve csak minden tizenötödik.
Tovább nőtt az eddig is kimagasló mértékben problémaként értékelt nehézség az infláció miatt megnövekedett bérköltség kezelésével kapcsolatban, a válaszadók 78 százaléka jelölte meg ezt kihívásnak, 7 százalékkal többen, mint az előző évben. A felmérésből viszont az is kiderült, hogy például az üzletvitel infláció miatti magasabb költségeinek kezelését, a magas energiaköltségek kezelését, a működéshez szükséges készletekhez való hozzáférés garantálását most jóval kevesebben érzik kihívásnak a Covid időszakához képest.
Az utóbbi években egyre csökkent a létszámbővítést tervező cégek aránya. Míg 2022-ben a felmérésben részt vevők 89 százaléka tervezett létszámbővítést, tavaly csupán 34 százalékuk, idén pedig ez még tovább csökkent 30 százalékra. Ugyanakkor az is szembetűnő, hogy bár a válaszadó cégek 17 százaléka nem tervez változást a munkavállalói létszámban, de a felmondókat nem fogják pótolni, tehát végeredményben csökkenni fog munkavállalóik száma. Az autóiparban és az FMCG szektorban például 10 százalék felett van azoknak aránya, akik nem tervezik pótolni a távozó kollégákat, azaz a „silent rightsizing” eszközéhez nyúlnak.
A létszámbővítési tervek hátterében túlnyomó többségében (72 százalék) az üzleti növekedés áll – bár csökkent az arány tavalyhoz képest. Gyakori ok a cég hazai vagy nemzetközi növekedése (40 százalék), valamint az is, hogy új készségeket megkívánó feladatokra keresnek szakembereket (29 százalék).
Az energia és közműcégeknél, az IT és telekommunikációs vállalatoknál, valamint az üzleti szolgáltatói (BSS) cégeknél a legerősebb a létszámbővítési szándék: ezekben a szektorokban a válaszadó cégek közel fele vagy több mint fele tervez munkaerőfelvételt 2024-ben. Az üzleti szolgáltató (BSS) szektor tervezett bővülése mögött a cégek nemzetközi központjai számára kedvező euróárfolyam is állhat, amely könnyen Magyarország felé billentheti a mérleget, ha beruházásról, felvételről van szó.
Bár HR szempontból 2023-ban az IT-szektornak nem volt jó éve, idén ismét az IT-szakemberek a legkeresettebbek, őket követik a mérnökök, valamint a számvitellel és pénzüggyel foglalkozók. Ez egybevág azzal a tapasztalattal, hogy IT-szakembereket és mérnököket a legnehezebb találni. 2023-hoz képest viszont a back office-ban dolgozó/adminisztratív támogatást nyújtó kollégák iránti érdeklődés jelentősen, 11 százalékkal csökkent.
A toborzási folyamat során számos akadályba ütköznek a vállalatok. Évek óta az irreális fizetési elvárások jelentik a legnagyobb problémát, idén a válaszadók 88 százaléka számolt be erről a kihívásról. A jelöltek kevés releváns munkatapasztalata vagy a munkatapasztalatuk hiánya, valamint a nem megfelelő nyelvtudás szintén jelentősen nehezíti a megfelelő munkavállalók megtalálását. Míg előbbit a válaszadó cégek több mint fele tapasztalta, utóbbiról több mint harmaduk számolt be. Mindemellett a jelöltek egyre tudatosabbak: a munka-magánélet egyensúlyát érintő határozott elvárások is egyre inkább problémát jelentenek. Tavalyhoz képest 12 százalékkal többen, a válaszadók 31 százaléka jelölte meg ezt akadályként.
A fizetési elvárások nemcsak a jelöltek bevonzását nehezítik, de a munkaerő megtartását is. A kompenzációkkal és juttatási csomagokkal kapcsolatos elvárások menedzselése a kutatásban részt vevő cégek legnagyobb HR kihívása. Ez a probléma évek óta növekszik: két éve a válaszadók 61 százaléka, az előző kutatás során a résztvevők 71 százaléka, most pedig 78 százalékuk nyilatkozott róla kihívásként. Baja Sándor ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy könnyen béremelési spirálba kerülhetnek azok a cégek, akik csak a bérekkel kívánják motiválni dolgozóikat, később pedig alulmaradhatnak a versenyben.
„Ahogy mindig, a jelen helyzetben is azt tanácsolom a cégeknek, hogy minden esetben komplex, a béreken túlmutató munkáltatói értékajánlatban gondolkodjanak, és aktívan építsék a munkáltatói márkájukat” – tette hozzá a szakember.
A felmérésben részt vevő vállalatok számára a legjobban teljesítők megtartása és a tehetséges vezetők fejlesztése (72 százalék), valamint a dolgozók elkötelezettségének megőrzése (66 százalék) is kihívást jelent. Növekvő trendet mutat a tehetségek bevonzásának nehézsége (54 százalék), amely valószínűleg annak is köszönhető, hogy lelassult a munkaerőpiaci mozgás, kevesebben keresnek új álláslehetőséget.
A HR kihívások megoldását a szakemberek egyértelműen a fizetések emelésében látják, hiszen az előző felméréshez képest is 9 százalékkal többen, a válaszadók 77 százaléka jelölte meg ezt tervezett lépésként. Sokan látják a megoldást az edukációs és tréning programokban (65 százalék), a rugalmasabb munkalehetőségben (41 százalék) és az egyénre szabott juttatási csomagban (33 százalék) is.
A HIPA munkáját és hazánk befektetési környezetét negyedik alkalommal ismerték el az Annual Investment Meeting éves kongresszusán Dubajban, idén már Európa legjobb befektetési ügynökségeként.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.