A fiataloknak fontosabb az állásuk biztonsága, mint a fizetésük nagysága

2024. 07. 23., 17:10

Az utóbbi években rendkívül fontossá vált a munkavállalóknak, hogy egy állás hosszú távon is biztosított legyen. Ez a szempont leginkább a fiatalabbak számára elvárás, míg az idősebb generációknál a jó munkahelyi kapcsolatok kerültek előtérbe – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából.

A kutatást készítő szervezetek 188 ország több mint 150 000 dolgozóját kérdezték meg tavaly a munkavállaláshoz kapcsolódó preferenciáikról, a válaszokból pedig világosan kirajzolódik a technológia fejlődésének, kimondottan a mesterséges intelligenciának munkaerőpiacra gyakorolt hatása is.

Jellemzően a fiatalabbaknak fontos a biztonság

Nemzetközi viszonylatban a 40 év alatti korcsoportok számára a hosszú távú biztonság a legfontosabb tényező egy állás kiválasztásánál. Második helyen már változatosabbak voltak a válaszok: a 30 év alattiak a karrier és a fejlődés lehetőségét, míg a 31-40 évesek a munka-magánélet egyensúlyát sorolták ide.

„Valamivel fontosabbá váltak az anyagi szempontok és a szakmai fejlődés a munkavállalók számára globális szinten, mint három évvel ezelőtt, viszont a legnagyobb előrelépést a munka hosszú távú biztonsága érte el a listán. A 2021-ben és 2023-ban is elvégzett felméréseink alapján a munkavállalók fontossági sorrendjében mutatkozó markáns változás egybeesik a mesterséges intelligenciára épülő szoftverek széleskörű elterjedésével: a munkahely hosszú távú biztonsága a hetedik helyről az elsőre lépett elő” – foglalta össze a kutatás leginkább kiugró eredményét Kotsis Ádám, a BCG partnere.

Globálisan vizsgálva a 41 és 50 év közöttiek a munka-magánélet egyensúlyát tartották a legfontosabbnak a válaszaikban, ezt pedig a hagyományos listavezető, a fizetés mértéke követte. Az 51-60 évesek és a legidősebbek is a kollégákkal való jó kapcsolatot tették első helyre. Másodikként az előbbi csoport a vezetőkkel való jó viszonyt, utóbbiak pedig a munkájuk elismertségét jelölték meg másodikként.

A magyaroknak a fizetés a legfontosabb

A globális eredményekkel szemben Magyarországon a hangsúlyok máshol vannak. A hazai válaszadóknak a munka hosszú távú biztosítottsága csak a harmadik legfontosabb tényező, pedig három évvel korábban még a második volt a jó munkatársi kapcsolatok után. Jelenleg legfontosabb szempontként a bérezést, a másodikként pedig a munka-magánélet egyensúlyát jelölték a válaszadók.

Korosztályos bontásban elmondható, hogy hazánkban a 31 évnél idősebb és 60 évnél fiatalabb munkavállalók esetében egyhangúan a fizetés a legfontosabb egy állás mérlegelésénél, a 21-30 éves korosztály számára pedig az állás biztonsága, stabilitása. A második helyre az utóbbi korosztálynál is a fizetés került, csak úgy, mint a 60 év fölötti dolgozóknál, a 31-50 év közöttieknél ugyanitt a munka-magánélet egyensúlya szerepel, az 51-60 évesek csoportjában pedig a munka biztonsága.

Kizáró okok egy állásajánlatnál

A felmérés azt is vizsgálta, hogy a magyar munkavállalók milyen tényezők miatt utasítanak el biztosan egy állásajánlatot. A válaszadók 68 százaléka jelezte, hogy ilyen faktor számára a negatív benyomás egy állásinterjú során, 43 százalék esetében a toborzási folyamat alatt szerzett rossz tapasztalat lehet döntő, a harmadik leggyakrabban jelölt válasz pedig a cég káros környezeti vagy társadalmi hatása.

„Ahogy a felmérés is rámutat, a kiválasztási folyamat minősége meghatározó egy új jelölt sikeres felvételekor. Gyakran hiába biztosít egy munkaadó megfelelő bérezést, jó munkakörnyezetet vagy tesz lépéseket a munka és magánélet egyensúlyának megteremtése felé a munkavállalói számára, ha a jelöltnek valami miatt negatív benyomása lesz a felvételi folyamat során. Ez látszólag apró dolgokon is múlhat, például, ha a vállalat nem ad reális időn belül visszajelzést arról, hogy hol tart a kiválasztási folyamat, éppen azt kockáztathatja, hogy a jelölt elfordul az adott munkalehetőségtől” – fogalmazott Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója.

Amiről évről évre hasonlóan vélekednek a nemzetközi és a magyarországi válaszadók, az a munka és magánélet egyensúlya. 2018 óta minden mérés esetében – mind hazai mind globális viszonylatban – a három legfontosabb tényező között szerepelt egy munkahely esetében. Erre a tényezőre tehát különösen fontos odafigyelniük a munkáltatóknak, időről-időre érdemes felmérni a cégen belüli vélekedést, majd ez alapján lépéseket tenni az elősegítésének irányába, ha a munkavállalóikat hatékonyan szeretnék megtartani.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 14., 09:20
Az előző hónaphoz viszonyítva 6,5 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene 2026 májusában, az egy évvel korábbitól (a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint) 6,7 százalékkal maradt el – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A lassulást döntően az út- és vasútépítés volumenének visszaesése okozta – ugyanez az alágazat májusban még a legnagyobb húzóerő volt.
2026-07-14 19:20:00
Országosan 0,6 százalékkal emelkedtek, Budapesten viszont 0,1 százalékkal csökkentek a lakásárak júniusban az ingatlan.com lakásárindexe szerint. A fővárosban már harmadik hónapja tart az árcsökkenés. Utoljára hasonló, legalább három hónapos negatív sorozatra legutóbb több mint öt éve, 2020 őszén volt példa.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS