Már több mint 21 ezren dolgoznak a Nyári diákmunka programban

2024. 07. 17., 11:10

A kormány idén tizenkettedszer hirdette meg az országszerte népszerű Nyári diákmunka programját mintegy 3,8 milliárd forint keretösszegből. A kimagasló érdeklődés miatt a forráskeretet a vármegyék még közel félmilliárd forinttal megemelték.

A kormány 2010 óta a teljes foglalkoztatottság elérésén dolgozik, miközben kiemelt figyelmet fordít a fiatalok munkaerőpiaci aktivitásának növelésére, így a Gyurcsány-korszakhoz képest ma már 1 millióval dolgoznak többen, átlagosan háromszor annyi fizetésért. A fiatalok nyári diákmunkával keresett fizetése pedig a 25 év alattiak adómentességének köszönhetően is magasabb – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

A munkaalapú társadalom kiépítéséhez 2013 óta a Nyári diákmunka program is érdemben hozzájárul, amely elősegíti a fiatalok munkaerőpiacra lépését és erősíti munkaszocializációjuk folyamatát, miközben a diákok végzett munkájukkal szakmai gyakorlatukat is teljesíthetik – közölte Czomba Sándor, az NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A programba 16-25 év közötti, nappali tagozaton tanuló, munkaviszonyban éppen nem álló, vállalkozási jogviszonnyal sem rendelkező diákok jelentkezhetnek. A támogatásokat önkormányzatok és a mezőgazdaságban, turizmusban, vendéglátásban, erdőgazdálkodásban működő vállalkozások hívhatják le.

A helyhatóságok számára legfeljebb 2 hónap időtartamra teljes egészében megtérítik a legfeljebb napi 6 órás foglalkoztatás után fizetett munkabért. A cégeknél legfeljebb napi 8 órás foglalkoztatás támogatható, a program a munkabér összegének háromnegyedét vállalja át. A támogatás megállapítása során teljes munkaidős havi munkabérként a szakképzettséget igénylő munkakör esetében fejenként és havonta 326 000 forint, szakképzettséget nem igénylő munkakörökben pedig 266 800 forint összeg vehető figyelembe. A napi 8 óránál rövidebb munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a támogatási összeg arányosan csökken.

A legtöbb kérelem – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár Bereg és Baranya vármegyékből érkezett be. A diákok 80 százalékát az önkormányzati pillérben foglalkoztatják, emellett jelentős az igény a turizmus, vendéglátás területén is, itt közel négyezer diák foglalkoztatására nyújtottak be kérelmet, ami a teljes igény 17 százaléka. A mezőgazdaság területén is több mint félezer diák foglalkoztatására érkezett be kérelem, utóbbiak jól jelzik a programra való igényt a versenyszféra területén is.

A program július 1-től augusztus 31-ig tart, a munkáltatók és a diákok még regisztrálhatnak a területileg illetékes járási/fővárosi kerületi hivatalok foglalkoztatási osztályain.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 10:10
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.
2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 10., 12:10
Szinte mindegyik régiós fővárosban nőtt az az idő, amely egy 50 négyzetméteres használt lakás árának előteremtéséhez szükséges a nettó átlagfizetések alapján; a vizsgált városok közül csak Bukarestben alacsonyabb egy 50 négyzetméteres használt lakás átlagára, mint Budapesten.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS