2100 forint fölé emelkedett a fizikai átlagórabér a második negyedévben

2024. 07. 22., 09:40

Az idei második negyedévben 2104 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez a szint 13,5 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1853 forintos értéket. A felsőbb bérkategóriákban is intenzív maradt a bérek emelkedése: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2023 második negyedévéhez képest 10,7 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

A földrajzi bontást tartalmazó statisztikák azt mutatják, hogy míg Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön, illetve a Dél-Dunántúlon 1750-1900 forint között mozog az átlagórabér, addig a többi régióban már 2000 forint felett alakul ez a mutató. Felfelé a Közép-Dunántúl, illetve a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország ugrik ki ebből a mezőnyből: az előbbi régióban 2300 forint már az órabérek átlagos nagysága, az utóbbi területeken pedig ez az érték már elérte a 2750 forintot szintet is.

„Immár ez volt a harmadik olyan negyedév, amikor a visszaeső infláció hatására újból erőteljes reálbér-növekedést tapasztalhattak a munkavállalók, ami már kompenzálhatja az elmúlt évek jelentős áremelkedési hullámainak negatív hatásait – mondta Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója. – A béremelkedés mértéke az év második felében is az infláció felett maradhat, de a vállalatok fennálló gazdálkodási nehézségeit látva arra számítunk, hogy százalékos mértéke lassan, de fokozatosan enyhül majd, akár újból megközelítve az egyszámjegyű tartományt.”

A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. A 800 ezer és 1,2 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2024 második negyedévében átlagosan 10,7 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

„A szellemi középvezetők körében tapasztalható bérnövekedés a lecsökkent infláció ellenére is a 10 százalék feletti sávban maradt, sőt, az előző negyedévhez képest néhány tized százalékponttal még növekedett is – magyarázta Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – Mindez ebben a munkavállalói körben is masszív, 7 százalékos reálbérnövekedést jelent. A béremelkedés szintjének beragadása a munkaerő megtartására irányuló törekvés egyik jele: a fluktuáció fokozatosan erősödik, a kilépési forgalom ebben az időszakban már 3,7 százalékra nőtt a tavaly ilyenkor tapasztalt 3,3 százalékról.”

Az országos szinten már több mint 60 ezer főt foglalkoztató üzleti szolgáltatóközpontok (BSC-k) középvezetői esetében a fenti szellemi foglalkozású középvezetői átlagtól jelentősen elmaradó, 7,2 százalékos béremelést hajtottak végre az elmúlt 12 hónap során a Moore Hungary adatai szerint. Jól mutatja a BSC-szektor munkaerőpiaci vonzerejét, hogy ez a béremelkedési ütem is elegendő volt az aktuálisan szükséges létszám biztosításához: mind a belépési forgalom (2,2 százalék), mind a kilépési forgalom (2,1 százalék) igen alacsony volt az időszak során.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-11-14 18:05:00
A díjat immár negyedik alkalommal adják át azoknak a referenseknek és vállalkozásoknak, akik munkájukkal túlmutatnak a jogszabályi kötelezettségeken, és aktívan hozzájárulnak a fogyasztóvédelmi szemlélet, valamint a fogyasztóbarát vállalati kultúra erősítéséhez.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS